További jegyzetek itt!

Költségelemzés


1. Költségelemzés fogalma
2. Költésgelemzés célja — ellenőrzés
3. Felelősség - befolyásolhatóság
4. Költségfogalmak és költségelemzési módszerek kapcsolata
5. Összehasonlító viszonyszámok
6. Változó költségek vizsgálata
6.1. Költségváltozást begolásoló tényezők hatásainak vizsgálata
6.2. Együttávltozás standardok esetében
7. Együttváltozás kezelése vs felelősségi számvitel
7.1. Láncmódszer — globális elemzés/I.
8. Volumen hatás szétbontása

Példa. bérköltség vizsgálat

by: dr. Gyenge Magdolna

„Nem fognak így elaludni?”
„Majd kiderül…”
„Nevet, kódot kérnék előadás végén…”


Költségelemzés fogalma


költségszerkezet, költségváltozás, illetve költségalakulást befolyásoló tényezők hatásainak a vizsgálata…

ma majd költséget elemzünk, jól.

„Miért nem akar nekem máködni æz a dolog… ezt a múltkor Önök rontották el…”

Költésgelemzés célja — ellenőrzés


kifelé: stratégiai ellnőrzés
befelé: vezetői ellenőrzés. no ez még érdekel is it tmost minket….
eszközei:
van sok, de ami most érdekes:
vezetői számviteli ellenőrzési rendszer:
- költségvetés: sikerült-e tartani a költségvetésben megszabott cumót?
- időszaki jelentések : a költségvetés kistestvérei…
- standard költségek: a költségvetésben tényezőket határozunk meg a terveinknek megfelelően… :
pl mennyit kell egy embernek dolgoznia valamin → egyórai munkabér, stb.
a tőlük való eltérést vizsgáljuk…


Felelősség - befolyásolhatóság


költségközpont… az bármi lehet, csak mérető teljesítmény jöjjön belőle kifele…
befolyásolható tényezők…
meg nem befolyásolhatóak is vannak…
- vállalkozáson belüli hatások — függés a funkcionális szolgáltatóktól…
biztos van olyan, amit nem szedünk szét, pl. karbantartó… ezek megmaradnak külön funkciókként… amiknek meg van költségük… a divíziókra meg ráosztjuk, jól…
nomármost ez a többiek teljesítményét rontaná, ha fgyelembe venném az értékelésüknél…

- természeti hatások
- gazdaságoi és versenytényezők
- erőforrás ára : normálisan árelfogadunk…
- árfolyamváltozás : nem tehetek a forint zuhanásáról (de tényleg!)

milyen eredményt generál…? pénzügyit, de most felejtsük el… majd jövőre előveszik… nem jönnek már jövőre? ne adják fel, a java még csak most jön…



- adóváltozás



profit- és befektetési központok mit befolyásolhatnak? no ez már volt…

ami mára maradt, az a költség központ
a költség központ a befolyásolható költségeire tud hatni…

Költségfogalmak és költségelemzési módszerek kapcsolata


hagyományos módszer:
teljes költség: megnézzük, tavaly mennyi volt, meg idén… ezzel sokat nem tudunk kezdeni…
szűkített költség
korrigált közvetlen költség — már a redukált fix részét is kiszedem a gyártási általánosnak…
közvetlen költség…

költségelemzési módszerek:
összehasonlító viszonyszámok: teljes költség
ќöltségfüggvény: szűkített költség
korrigált közvetlen: eltérésfelbonás módszere
közvetlen költség: költségmátrix

flexibilis (rugalmasságon alapuló) költségelemzés

Összehasonlító viszonyszámok


költségváltozás:
tárgyidőszaki ktg./bázis időszaki költség…

költségstruktúra:
költségnem/összes termelési költség
idén az anyagköltség aránya 66%… no ennek is csak valamihez viszonyítva van értelme… hogy vajh mi okozhatta az eltérést…
a vállalkozások kölönbözpsége miatt viszont elég korlátozottan értelmes ☺

Költséghányad
= költségnem / termelési érték
Σ qfp / Σ qa = Σ qö / Σ qa
termelési érték: net árbev-vel közelítik
q - termelt mennyiség
f - fajlagos erőforrás-felhasználás
p - erőforrás egységára/értéke
ö - termék-egységköltség
a - a termék eladási egységára


költségszint
adot tköltségkategória mekkora részt képvisel a teljesből…
költség (részköltség) / termelési érték

Σ Költséghányad = Költségszint
(ㄞanyag + bér + …) / termelési_érték = költség(részköltség)/termelési_érték

Változó költségek vizsgálata


költségstruktúra vizsgálata - megoszlási visznyszámokkal
költségalakulás vizsgálata - időbeli összehasonlítás

költségváltozást befolyásoló tényezők vizsgálata

Költségváltozást begolásoló tényezők hatásainak vizsgálata


előfeltétel: begolyásoló tényezők szorzatszerű kapcsolata
számítása: kalkulációs tételenlént külön (pl. közvetelen anyagköltség változásának vizsgálata)
szintjei: termékszintű, globális

módszerei:
- láncmódszer
- parciális módszer
- alternatív módszer


anyagköltséget vizsgálhatom standardekhez, illetve költségvetéshez képest…

tényleges anyagfelhasználás menyisége megvan… anyag egységára szintén… nomeg a standard érték…

→ az egységár eltérése mekkora hatással volt a teljes költség változására?
anyagköltségnél ez az anyag egységár… bérköltségnél munkaóradíj… esetleg változó költség ráta

→ mennyiségieltérés:
- felhasznált anyag mennyiség
- munkaóra-felhasználás eltérése (hatékonyság)
- költségjellemző eétérése ( költségjellemző hatékonysága)

„le ne írják”
„nem is tudnám”
„azért villog, hogy ne is figyeljen oda…”


TÁBLA
menevezés standard érték tényleges érték
fajlagos erőf. felh. (kg/db) 2 2.5
erőforrás egységára (ſt/kg) 3000 3200

mennyiségi eltérés hatása: (2.5 - 2)*3000
erőforrásár eltérésének hatása: (3200-3000)*2


Együttávltozás standardok esetében


láncmódszer: nem kezeli külön a tényezők együttváltozását

parciális módszer — egyöttváltozások szétosztása tényezőarányosan

alternatív módszer:
együttváltozások szétosztása dinamikus viszonyszámok 1-től való eltérésével… (ha valaki 80%-ban tévedett, olyna arányban részesül…)
együttváltozások szétosztása a dinamikus viszonyszámok logaritmusai segítségével…

today: láncmódszer…

Együttváltozás kezelése vs felelősségi számvitel


mennyiségi eltérés hatása: termelési részleg
(2.5 - 2) * 3000 = 1500

beszerzési: egységár eltérés hatása:
(3200 - 3000)*2.5 = 500
a 2.5 miatt kerül ide a csücsök (máskülönben ½ lenne…)
a csücsök a beszerzési részleghez kerül…

Láncmódszer — globális elemzés/I.


Δ K = K1 - K0 = Σ q1f1p1 - Σ q0f0p0
K - költség
q - termelt mennyiség
f - fajlagos erőforrás-felhasználás
p - erőforrás egységára/értéke (tarifa)


termelt mennyiség eltérésének hatása: nem annyit termeltünk, mint terveztük…
aszontuk, az f-et nézüzk először… de a めennyiségről ugyebár a piac tehet, ezt nem kérhetem számon senkin…


q Δ = Σ q1f0p0 - Σ q0f0p0
annak hatására, hogy a termelés mennyisége nőtt vagy csökkent, hogy változott a költség…
q Δ ≠ Δq


Fajlagos erőforrás-felhasználás eltérésének hatása:
mennyivel tér el a költség a fajlagps erőforrás-felhasználások eltérésénak hatására (fajlagos hatás…)
f Δ = Σ q1f1p0 - Σ q1f0p0 = Σ q1(f1-f0)p0


tarifa hatás: mennyivel tér el a kötség a felhaszmált erőforrások egységára eltérésének hatására (tarifa hatás…)

p Δ = Σ q1f1p1 - Σ q1f1p0 = Σ q1f1(p1 - p0)

Volumen hatás szétbontása


toszta volumen: csak mert több/kevesebb terméket állítottam elő, mint terveztem, hoyg változott a költségem? q1*

összetétel változás hatás: a termelt termékek összetétele változott, ettől hogty változott? q2*



(Σqfp / Σqa) * Σq*a

k h 0 = k h 0 00… bázis időszaki költséghányad…. minden öltségtényező a bázisidőszakin…
= Σq0f0p0/Σq0a0

fiktív (időszaki) költséghányad: kh10 = Σq1f0p0 / Σ q1a0

Σ q1f0p0 = Σq0f0p0 + q Δ
q Δ = Σ q1f0p0 - Σq0f0p0


Tiszta volumen hatás — azt feltételezve, hogy a költséghányad nem változik.
csak a termelt mennyiség változi…
q1 Δ = k h 0 (Σq1a0 - Σq0a0)
mennyivel változott a költség tisztán a termelés volumenének változása miatt (többet/kevesebbet termeltek…)

q2 Δ = (kh10 - k h 0 ) * Σq1a0
láncmódszer -- tűárgyidőszaki termeléshez képest hogy alakult ez a költségszerkezet: Σq1a0


anyagbeszerzési részleg: Δ K = K1 - K0
termelési részleg: Δ K = qΔ + fΔ + pΔ
Δ K = (q1Δ + q2Δ) + fΔ + pΔ

beszerzési részleg teljes felelősség:
p Δ = Σq1f1p1 - Σq1f1p0 = Σq1f1(p1-p0)


Példa. bérköltség vizsgálat


TÁBLA
megnevezés 20x1Atermék Btermék 20x2év Atermék Btermék
termelés: q  2 2 1-9 2.5
közvetlen bérköltség  2000 1800 
fejl munkaóra felh: f
átlag órabér: p
egységár: a
/TÁBLA

kötveteln bérköltség eltérés: 4940 - 3800 = 1140
változott órabér, termelés, stb…

láncmódszer:
q Δ =
A: (1.9-2) *5 * 200 = -100
mennyiségváltozás miatt A termék változás: -100
B (2.5-2)*5*180 = +450
mennyiségváltozás miatt B termék változás: +450
→ +350
a termelés mennyiségének eltérésétől a bérköltség 350eFt-tal nőtt a meghatározotthoz

f Δ =
A: 1.9 * (5 - 5) * 200 = 0
B: 2.5 * (6 - 5) * 180 = 450
→ +450
a fajllagos munkaóra-felhasználás miatt a bérköltség +450-et változott…

p Δ =
A: 1.9 * 5 * (220 - 200) = 190
B: 2.5 * 6 * (190 - 180) = +150
→ +340
az órabér növekedett termékenként más mennyiséggel…


ΔK = (2090 + 2850) - (2000 - 1800) = +1140