További jegyzetek itt!

Folyamatos fejlesztés


1. Folyamatos fejlesztés (kaizen))
2. Folyamatok teljesítménye
3. ramlási folyamatábra
4. Folyamatos fejlesztés szintjei
5. A folyamatos fejlesztés (kaizen) klasszikus eszközei
5.1. Adatgyűjtő lap
5.2. Pareto-diagram
5.2.1. Paretoi-elemzés használata
5.2.1.1. előfordulás és költség
5.2.1.2. hibaforrás keresése adatcsoportokkal
5.2.1.3. Változás-elemzés
5.2.1.4. Kategória bontása
5.2.2. PAreto diagram készítésének lépései
5.3. Hisztogram
5.4. Szabályozókártya
5.5. Szórásdiagram
5.6. Ok-okozat diagram
5.6.1. halszálkakészítés az 5 miért módszerrel
6. 5W2H módszer
7. A fejlesztési ciklusok lépései
7.1. PDCA
7.1.1. PDCA ciklus és a fejlesztési technikák együttműködése
7.2. DMAIC
7.3. PDCA

folyamatos fejlesztés, és szintjei
eszközei
az 5 miért kmódszere
az 5w2h módszer
fejlesztési módszerek

Folyamatos fejlesztés (kaizen))


folyamatos fejlesztés
olyan csoportmunkára épülő, sajátos eszköztárat használó fejlesztési metódus, ami több és kisebb fokozatos fejlesztési lépésre épül

a futószslag mellett odlgozóaknak fejlesztették ki → egyszerűe érthető
inkrementális fejlesztés… a meglévőt fejleszti mindig egy picit
ennek az eszköztárnak a hasznáaltához sajátos struktúra kell…
nem bemegy az ember és csinálja mindig ugyanazt ugyanúgy, hanem bemegy, és gondolkozik folyamatosan, mit lehetne fejleszteni
→ szervezeti kultúrát igényel
Cél: a folyamat teljesítményénak javítása

Folyamatok teljesítménye


folyamatmutatók, eredménymutatók…
a folyamatfejlesztés ezeket a mutatókat javítja
elsődleges a minőség javítása

folyamatmutatók: kapacitás, átfutási idő, kihasználtság, termelékenység, hatékonyság
eredménymutatók: termék minősége, logisztikai szolgáltatás…

ramlási folyamatábra


kör: művelet
nyíl: szűllítás
négyzet: minőségellenőrzés
félkör: várakozás
háromszög: készletezés


a blokkdiagrammal ellentétben nem feltétlenül csak az értékhozzáadó folyamatokat tartaomazza

folyamatok egymás után, típussal, a szállításnál távolsággal…
nagyon kevés a ténylegesen érétkteremtő…

Folyamatos fejlesztés szintjei


ötletelés: hogy lehetne jobban
.kaizen: egy gyártósor fejlesztése
gépek együttműködését próbálják javítani
teéjes kaizen: a teljes rendszert próbálják befolyásolni… közel van a radikális fejlesztéshez

A folyamatos fejlesztés (kaizen) klasszikus eszközei


adatgyűjtő lap
Pareto-diagram
hosztogram
szebályozókártya
szórásdiagram
ok-okozat elemzés
(diagramok)

Adatgyűjtő lap



pl. a gépelési hibák jellege:
először: mi a fejlesztés vcélja? a cél itt a gépelési hibák kiszűrése…
aztán: mik a hibalehetőségek?? (nehéz előre meghatározni…)
hol gyűjtünk adatot (egy munkaállomás, vagy az összes?)
mennyi ideig gyűjtjük az adatokat? (befolyásolja, mennyibe kerül, meddig tart… minél hosszabb, minél kiterjedtebb, annál drágább, de annál pontosabb…)
gyakran csak egy heélyen végzik… a gyors adatgyűjtés lehetőséget ad az adatgyűjtési mód megváltoztatásán…
kérdés, hogy ki gyűjti a hibákat? (pl. a munkás a futószalag mellett…)


Pareto-diagram


„a problémák 20%-a felelős a felmerülő hibák 80%-áért”

Paretoi-elemzés használata


előfordulás és költség

panaszok csoportosítása: szállításnél, installálásnál, adminisztrációnál… stb.
pl.: szállításból származi a panaszok 43%-a…
és mennyi pénzt kell szánni arra, hogy a probléma ne forduljon elő? 13%
→ a költségek 13%-ával a problémák 43%-át orvosolhatjuk…
hibaforrás keresése adatcsoportokkal

tudjuk, hogy hibás termékek jönnek a termelésből… hibák számát csökkentjük…pl.: A típusú hiba fordul elő legsűrűbben…
minden gépen ugyanannyi a hiba…
a 3. Műszakban sokkal több a hiba
⇒ a 3. műszakon kell leginább javítani…

Változás-elemzés

ha valamit javítottunk, az milyen hatással van a rendszerre

őpl.: alkatrész hiba:
alapanyag a hibák 63%ának oka fejlesztés előtt, utána már csak 25%ot okoz…
Kategória bontása

sérülések a futószalag mellett…
szemsérülés a leggyakoribb tünet…
⇒ mi az oka jellemzően? leginkább mondjuk páka elhajlás
⇒ a pákaelhajláson kel javítani…

PAreto diagram készítésének lépései


1. problémák (kategóriák) kiválasztása
2. összehasonlító mértékegység kiválasztása (pl.: költség, gyakoriság)
3. megfigyelési időszak meghatározása
4. adatgyűjtés kategóriánként
5. kategóriák összevetése, fontosság szerint balról jobbra oszlopdiagramba rendezve… (x tengelyen kategóriák, y tengelyen amértékegység)

Hisztogram


pl.: mekkora a krumplisziromzsacsik súlya?
→ kategóriák… → ábrázolás diagramon

ennek segítségével lehet megállapítani a szabályzókártya alsó és felső szintjét…
megállapítható a szóródás, az elhajlás…

Szabályozókártya


hisztogram középértéke az optimális… ettől a folyamat eltér pozitív-negatív irányba…

hisztogramból felállítunk egy alsó és felső szabályozó szintet:
ha az értékek ezen kívül vannak, valami elromlott…

a tűrésmező, ahol a termék még nem selejt, ennél tágabb…


ha két pont a határ közelében, ki kell vizsgálni…
ha nagy az ingadozás, akkor is…

ha trend figyelhető meg, szintén vizsgálni kell…
gyanúsan átlagos viselkedés…
sok megfigyelés a középvonal felett → elcsúszott várható érték
hirtelen szintváltozások: szintén

Szórásdiagram



két dolog közt a kapcsolatot keresi, ami nem feltétlenül létezik…
nem csak lineáris kapcsolat lehet…

mérési eredmények:
pl.: pozitív korreláció
valószínű pozitív korreláció
nincs korreláció
valószínű negatív korreláció
negatív korreláció
következtetés: ok-okozat meghatározása
ha van korreláció, elég cksa az egtyik változót szabbályozni
p.:
mikor indulok vs mennyi ideig tarta az út
⇒ mikor érdemes indulni…

Ok-okozat diagram


van egy problémám, ennek az okát keressük…
Isikawa-diagram…
halszálka-diagram…

4 tényrező:
munkaerő, gép, anyag, módszer
lehet, hogy van még kategória…

első feladat: teljeskörű problémafeltárás…
minél mélyebben…

pl.: rossz minőségű fénymásolat…
lehet, hogy munkaerő a probléma: másnapos, vagy alulképzett mondjuk… esetleg beteg…
lehet, hogy a géppel van gond: maszatol a toner, összeakadt egy kábel, stb…
anyag: lehet, hogy a papírral van a gond…

módszer: lehet, hogy csak koszos kézzel nyúltunk a fénymásolóhoz…


a halsálkához egy csomó kérdést fel kell tenni…
⇒ vannak kész checklistek


 halszálkakészítés az 5 miért módszerrel


ahogy a probléma forrását keressük, mindig azt kérdezzük, hogy miért… és egyre mélyebbre nyúlunk…
első miért mondjuk a 4 kategóriából valami…
aztán elindulunk azon az ágon… mondjuk: probléma a munkaerő. miért a munkaerő?
miért másnapos a munkaerőm?
miért lumpolt egész éjjel?
miért nem rúgom fenékbe?


⇒ mondjuk megoldás:
a szivattyúra szűrőfilter kell…
megelőző karbantartás szervezése

5W2H módszer


mit csinál?
miért?
hol?
mikor?
ki csinálja?
hogyan csinálja?
mennyit csinál?


hogyan csinálja? ez az egyetlen módszer, a legjobb módszer? vagy van esetleg jobb?
ki csinálja? csak ő tudja csinálni? …
miért cisnálja? miért van szükség a feladatra? cél tisztázása…

A fejlesztési ciklusok lépései


PDCA
tervezés, megvalósítás, értékelés, fenntartás
DMAIC
definiálás, mérés, elemzés, fejlesztés, nyomon követés

PDCA


Plan: mielőtt beavatkozok, tudnom kell az eredményt
Megvalósítás: bevezetjük: mivel inkrementális fejlesztés, kis lépésekben tesszük ezt… azok találják a dolgokat, akik be is vezetik aztán…
Értékelés: miután megvalósították, megnézik, úgy működik-e ahogy kell?
Fenntartás/Standardizálás: ha jól működik, akkor úgy kell hagyni

PDCA ciklus és a fejlesztési technikák együttműködése


végrehajtás: lépés: eredmények ellenőrzése…
Pa
tervezés:
végrehajtás: javítói lépések megtétele: dolgozói projekt, oktatás, karbantartás
Elemzés: eredmények ellenőrzése, érétkelés: pareto-diagram
fenntartás:


DMAIC


hasonló logika, de picit más szemlélet…

itt it slőször Definiáljuk a problémát…
aztán Mérés következik, adatgyűjtés…
aztán jön az adatok elemzése
utána jön a fejlesztés, bevezetjük a terméket…
végül a nyomon követés során megnézzük, mit alkottunk.

PDCA