Tárgyalás, kommunikáció
1. Mi a kommunikáció
1.1. A modell rejtett előfeltevései
2. Kommunikációs zajok
3. A kommunikáció „magatartási burkai”
3.1. Észlelési burok — dekódolás helyett:
3.2. Érzelmi burok — racionalitás helyett
3.3. Hatalmi-politikai burok — bizonytalanságcsökkentő kommunikáció helyett
3.4. Kulturális burok — egyén által irányított kommunikáció helyett
Tárgyalás
1. Tárgyalás, fn...
2. A tárgyalás alapmodellje
2.1. A tárgyalás szakaszai
3. Hagyományos tárgyalási stílusok
3.1. Lágy tárgyalás stratégia
3.2. Kemény tárgyalás stratégia
4. Integratív tárgyalási stílus
4.1. Ha másé a probléma:
4.2. Enyém a probléma
5. Tehát:
6. Tárgyalási stratégia
1. Mi a kommunikáció
1.1. A modell rejtett előfeltevései
2. Kommunikációs zajok
3. A kommunikáció „magatartási burkai”
3.1. Észlelési burok — dekódolás helyett:
3.2. Érzelmi burok — racionalitás helyett
3.3. Hatalmi-politikai burok — bizonytalanságcsökkentő kommunikáció helyett
3.4. Kulturális burok — egyén által irányított kommunikáció helyett
Tárgyalás
1. Tárgyalás, fn...
2. A tárgyalás alapmodellje
2.1. A tárgyalás szakaszai
3. Hagyományos tárgyalási stílusok
3.1. Lágy tárgyalás stratégia
3.2. Kemény tárgyalás stratégia
4. Integratív tárgyalási stílus
4.1. Ha másé a probléma:
4.2. Enyém a probléma
5. Tehát:
6. Tárgyalási stratégia
február 21.
Mi a kommunikáció
hagyományos modell:
jeentéssel bíró üzenet közlése
- csatornán keresztül ( zaj..)
- átvitt üzenet megértése: dekódolás
- visszacsatolás: gélreértés, megértés ellenőrzése
A modell rejtett előfeltevései
- a felek tudnak, és akarnak kommunikálni
- közös értelmezésre törekszenek
- közös az érdekük
- a felek elfogadnak egy szervezeti realitást, status quo -t
Kommunikációs zajok
- a modell feltevései szerint technikai eredetű
- magatartási eredetű zajok: emberi kommunikációban főként ez a jellemző
emocionális, kulturális
a küldő szándékából eredő
fogadó észleléséból eredő
visszacsatolás során felmerülő zaj
A kommunikáció „magatartási burkai”
- észlelési
- érzelmi
-hatalmi
-kulturális
ezek befolyásolják a megértést
Észlelési burok — dekódolás helyett:
- hiedelmek
- motiváció
- figyelem
- szűrők
- interpretáció: az észlelt dolgokat másképp értelmezzük
Érzelmi burok — racionalitás helyett
- szimpátia — antipátia — empátia:
a szimaptikus embernek hamar válaszolok...
„hogy vagy?” — mán bocs, de érdekel egy frászt, ha elmondod, menekülök
nemm, inkább definiál egy pozitív viszonyt, létesít egy pozitív emocionális hidat, és
vagy: Kari Tanácsot összeívja a dékán... első két percben szavazás... senki se tudta, miről szavazott... :-)
- szerepek felvétele
- félelem és bizonytalanság — kommunikációs zajok
- önértékelés, csoportnyomás
Hatalmi-politikai burok — bizonytalanságcsökkentő kommunikáció helyett
az információ hatalom: ha visszatartom, az a másikat tőlem függő helyzetbe hozza
feltárt és rejtett célok, üzenetek
befolyásolásgyakorlás
szándékos félretájékoztatás
a szándékos lehet az, hogy a másikat
átba csőbe húzzam
szándékos félreértés...
hogyan állítsuk át a vertikális szervezeti struktúrát?
javaslat... a vezér megnyitja, tanszék elmondja...
vélemény?
-
„minden tiszta, világos, egyetért, alapvetően rendbevan, csak azt mondjuk meg, mi az a divízió”
addig napokat töltöttek el, és ilyesmiről is beszéltek
vezér: ennek a divíziónak leszel vezetője
==> a probléa az volt csak, hogy nem látta ahelyét a szervezetben
Kulturális burok — egyén által irányított kommunikáció helyett
„csak egy kivételesen széleslátókörű halban tudatosodik, hogy a környezete nedves...”
- rutinok, sémák
- tradíciók
- rituálék
- kontextusba illeszkedés
Tárgyalás
... máshol ez többféléves tárgy, nekünk ennyi jutott. bocs.
Tárgyalás, fn...
kommunikáció
és döntés, eltérő érdekekkel és preferenciákkal rendelkező független felek között
a klasszikus értelmezéshez képest tárgyalás az is, ha a beosztott tárgyal a főnökkel...
viszont a felek egyikének nem ugyanaz a manőverezési területe, aszimmetrikus a pozíciója
==> az alaphelyzet az, hogy szimmetrikus a pozíciónk
a döntés lehet azu, hogy megegyeznek, vagy az, hogy nem tudunk megegyezni...
„nem egyeztünk meg abban, hogy nem tudunk megegyezni, csak még nem egyeztünk meg...”
A tárgyalás alapmodellje
a két fél számára van olyan megoldás, ami mindekettőnek jó...
a feleknek vannak érdekeik...
A tárgyalás szakaszai
kezdetben indulóálláspontok hangosan elhangzanak,
rezisztencia pontok: ameddig hajlandó vagyok elmenni... pl.: azt mondom, hogy 2Milláért adok el, pedig 1millától nekem már tökjó...
==> tárgyalási zóna az induló álláspont és a rezisztencia pont közt van...
ha a két tárgyalási zóna átfedi egymást, meg lehet egyezni - van
megegyezési zóna
a cél: a zónán belüli legkedvezőbb pozíció elérése
ha rendesen felékszültünk a tárgyalásra, pontosan tudjuk, mi
A rezisztenciapontom...
ha a másik meggyőző érveket mond ==> újra kell gondolni, következő alkalommal másik rezisztenciapont...
gyakran 10-20-szoros különbség is lehet az induló licitben a piacon...
...de a svájci bankár ilyenkor csak nevet egy jót, mert ott már komolytalan
Ha a másik rögtön rábólint, akkor valamit elszúrtunk
(--> Brian élete)
másik rezisztenciapontjának kitapogatása...
a profi tárgyaló nem ismeri el a rezisztenciapontját - mert akkor biztos ott lesz megegyezés, ha ot tmeg lehet egyezni, a másik nem fog veszíteni a bóton...
jellemzően valamelyik rezisztenciapont közelében születik megegyezés
Hagyományos tárgyalási stílusok
Lágy tárgyalás stratégia
barátok/partnerek egymásnka a felek
cél: megegyezés
rugalmas
ajánlatok
bizalom
konfrontációt el akarják kerülni
Harvard negotiation Project: tárgyalási stratégia kidolgozása 1980-ban:
Kemény tárgyalás stratégia
ez a klasszikus... két tökös maffiózó ül egymással szemben...
(--> Keresztapa)
lekötözzük, belocsoljuk benzinnel, és lebegtetjük a gyufát...
--> erőből akarunk megoldani
gyakran erősen odébbtolhatjuk a rezisztenciapontot...
ellenfelek, ellenségek egymásnak
cél: győzelem (a megegyezésen túl)
lövészárok-effektus: a másik pozíciójának lerombolására alapoz
fenyegetések
bizalmatlanság
konfrontációt megnyerni
Harvard negotiation Project: tárgyalási stratégia kidolgozása 1980-ban:
integratív stratégia: mindkettőtől ellép:
a kapcsolat folytatásának oltárán a saját érdekek feláldozása
Integratív tárgyalási stílus
ha döntéssé csak az válhat, amit mind a ketten elfogadunk...
==> egymást váltogató szakaszokban mindkét fél problémáját meg kell oldani
==> olyan megegyezés a cél, ami mindkettőnk problémájára megoldás
„zéróösszegű játszma - az én növekményem a másik vesztesége, tortát osztunk fel...” - az integratív tárgyalási stratégia amíg lehet, tenntartja a lehetőséget, hogy ketten lehet növelni a tortát
==>
a dologhoz kölcsönös bizalom kell...
Ha másé a probléma:
meghallgató, tanácsadó szerep, üzenetek megfogalmazása
segítséget akarunk nyújtani
tükör a másiknak
támogatás a másiknak a probléma megoldásához
az ő megoldásának elfogadása — nem nekem kell kielégíteni a szükségleteimet
elsősorban a másik igényei érdekesek
iknább együttműködés
Enyém a probléma
én vagyok üzenő
befolyásolási cél
önmagamon akarok segííteni
én nyilvánulok meg
meg kell találnom a saját megoldásomat
nekem kell elégedettnek lennem a megoldással
elsősorban a saját igények szem előtt
önérdekérvényesítő viselkedés
Tehát:
zéróösszegű helyett win-win szituáció
viszont ha mindkét fél integratív módon áll hozzá, lehet, hogy nincs win-win szituáció...
van, hogy a torta nem nagyobbítható
ilyenkor gyakori a megegyezési zóna közepén való megállapodás
Tárgyalási stratégia
- végezd el a házifeladatod:
„Do your homework”
egy tárgyalásra fel kell készülni, mi az induló licit, mi a rezisztenciapont, miért...
(ha nincs megállapodási lehetőség, érdemes következő alkalom... de:
miéret van okom módosítani a rezisztenciaponton?)
fel kell készülni a partnerről:
milyen ár-range -ben tárgyal, miegyéb... régi aprtnernél ezek ismertek...
a tárgyalás lényege megkérdezni, amit nem tudunk..
hosszú távon a felkészülő tárgyaló fél jön ki jobban
- ügyelj az ügyrendi kérdésre: napirend, sorrend, döntési szabályok
szabály felett való alku
- megoldások felé terelő ill. megoldásokat kizáró szabályok
- nincsenek általában jó szabályok, amelyek egyaránt logikusak (racionálisak) és igazságosak
- a
„jó” szabályok csak a kívánt végeredmény és a másik fél tárgyalási célja ismeretében dönthetőek el
- sok tárgyalás már a szabályok eldöntése során eldőlhet
- ügyrendi feltevések!!!
jó nézni másfél órán keresztül ügyrendi kérdésekről vitatkozó feleket...
már a másikat lemodellezték, ha megvannak a szabályok, a megoldás két perc...
Harvard Negotiation project
Tárgyalás nehéz emberekkel