További jegyzetek itt!

Vállalati szintű stratégiák


1. A növekedés mérőszámai
2. Ansoff mátrix: növekedési stratégiák alaptípusai
2.1. meglévő termék - meglévő piac: piaci terjeszkedés
2.2. meglévő termék - új piac: piacfejlesztés
2.3. új termék - meglévő piac:
2.4. új termék - új piac
3. Porter iparági verseny modellje
4. Piacszegmentálási alapok
5. Adaptűációs stratégiák
5.1.
5.2. A stratégiai tipizálás újabb eredméynei
5.3. Lehetséges vállalati stratégiák jellemzőo az inovációs készség és vállalkozási hajlandóság alapján

/Szabó Zsolt Roland/

- növekedési
- adaptációs

A növekedés mérőszámai


alapvető nérőszámok
alkalmazottak számámnak változása
árbevétel változása
mérlegfőösszeg (eszközök és források) változása

további mérőszámok
ügyfelek számának báltozása
szerződéses állomány változása
vállatlti márka ismertségének változása

mennyiségi és minőségi mérőszámok együttes használata

Ansoff mátrix: növekedési stratégiák alaptípusai



Meglévő termék / új termék
Meglévő piac/új piac

meglévő termék - meglévő piac: piaci terjeszkedés


növekvő populácoó
magasabb penetráció
növekvó részesedés
⇒ pl.: a vállalat nem csinál semmit, de a környezeti adottságok kedvezőbbek
pl.: mobilpiac: voltak potenciális fogyasztók, azokat nyerte meg (⇒ 10millió előfizetés)
vagy a torta nő, vagy a szelet…

meglévő termék - új piac: piacfejlesztés


új szegmens
újraszegmentálás
új használat
új fölrdajzi terület

új termék - meglévő piac:


termékfejlesztés
termékválasztés szélesség: hányféle termék
terékválaszték mélység: egy terméken belüli változatok
tevékenység vertikális integráció: mennyire épülnek egymáshoz a termékek? pl. cukrászat gyárt tortát, meg az összetevőit… az összetevőit is eladhatja



új termék - új piac


diverzifikáció
vertikális integráció
vesz a tortagyár egy malmot vagy cukrászdát
horizontális
elkezd pl. teasütit gyártani
laterális
keresztbe menő/diagonális: kevésbé kapcsolódó:
szinergia: pl. 50 autója van a tortagyárnak, már megéri a saját szervíz


Porter iparági verseny modellje


⇒ 5 erő

Piacszegmentálási alapok


a szegmentálás nem más mint apiac felosztása jól definiált (azonos tlajdonságokkal rendelkező) alszegmensekre annak értekében, hogy a marjeting mixet minél hatékonyabban alkalmazhassuk

a hatékony szegmentálás lényege az egyszerűsítés és a piac komplexitásának csükkentése oly módon, ahogyan leginkább segíti a vállalatot


Adaptűációs stratégiák


a vállalatnak van környezete…. kérdés, hogy ő befolyásol-e vagy őt befolyásolják?


védő - elemző - kutató

két dimenzió:
. mennyire stabil/sinamikus környezet
- mekkora termékkörrel dolgozik

elemző vállalat:
figyeli a környezetét… ezzek csokkenti a kockázatot.
lehet szűk a tevlkenységi köre, de gyorsan alkalamzkodó

A stratégiai tipizálás újabb eredméynei


elzárkózás: elzárkózik a trendektől, saját szabályok szerint dolgozik
lemaradás: a fontosabb környezeti változásokat utólag követi, gyakran rosszul
kései követés (reaktív adaptáció): a vállalat gyakran feliseri a fontosabb kornyezeti változásokat, és jellemzően reaktív, környezeti kihívásokra utólag reagál
gyors követés (preaktív adaptáció): a környezetet minimálisan tudja cska befolyásolni, de maga a vállaalat hamar alkalmazkodik a trendekhez, hamar képes a trendeket lekövető lépéseket tenni
trendek meghatározása (proaktív befolyásolás): nem cska előrejelzi a trendeket, de befpolyásolja is azokat

Lehetséges vállalati stratégiák jellemzőo az inovációs készség és vállalkozási hajlandóság alapján



Entrepreneur

úk tremékek bevezetése
Entrepreneur: remdszeres
Offenzív: rendszeres
Defenzív: ritka

innováció
Entrepreneur: kiemelt
Offenzív: fontos
Defenzív: nem fontos
dogozók számára az innov. szerepe a vállalat stratégiájában

kockázatvállalaási hajlandóság
felsővezetés kudarctoleranciája


Pl.: hangkommunikáció
Offenzív: Tmobil, Vodafone
de Vodafone inkább elemző

Pannon: inkább lemaradó

T-Com: elzárkózó-defenzív: próbálkoznak, de már inkább adat- és tartalomszolgáltatással

strat. szövetségek… némelyik tiltott