További jegyzetek itt!

Stratégiai szövetségek


1. Stratégia megvalósításának módja…
2. Növekedési módszer mátrix
3. Vállalati hálók (üzleti hálózatok)
4. Hálózatképződést kiváltó okok
5. Alapvető hálózatszerveződési formák
6. A stratégiai szövetség
6.1. A stratégiai szövetségek alapvető céljai
6.2. A stratgéiai szövetségek irányai, lehetséges partnerek
6.2.1. Horizontális szövetségek:
6.2.2. Vertikális szövetségek
6.2.3. Diagonális szövetségek
7. Versenytársak közötti, horizontális szövetség konfigurációja
8. Munkamegosztés a horizontális stratégiai szövetségben
9. A versenytásak közötti szövetségek típusjellemzői
9.1. Additív szövetség
9.2. Versenyt emgőrző szövetség
9.3. Komplementer szövetség
10. Szektorközi (diagonális) szövetségek létrejöttét meghatározó főbb tényezők

….mint a vállalati strat. megvalósítási módja
…. mint vállalatok közötti kapcoslat egyfajta manifesztációja

Stratégia megvalósításának módja…


Milyen vesrsenyelőny?
Porter-féle generikus stratégiák:
költsgvezető
megkülönböztető
összepontosító

Milyen irányban?
Ansoff-féle mátrix
Piaci behatolás stratégiája: meglévő termékkel meglévő piacon próbálunk részesedést növelni
Termékfejlesztés: új termék mgelévő piacon
Piacfejlesztés: új piacon a meglévő termékekkel
Diverzifikáció: új termékkel jelenek meg új piacon

Hogyan?
belső fejlesztés
külső fejlesztés: külső befektetések, erőforrások
közös fejlesztés (közös vállalat) - joined venture
stratégiai szövetség
felvásárlás
fúzió


Növekedési módszer mátrix


belső/kkülső fejlesztés
beruházás saját országban/más roszrágban

belső/saját: saját váéllalaton belüli gejleszzés
külső/saját: egyesülés, felvásárlás, közös vállalat, strat. szövetség, franchise
belső/más ország: exportálás, saját iroda külfüldön, gyártás más országban, multinacionális vagy globális tevékenység
külső/más ország: egyesülés, felvásárlás, közös vállalat, stratégiai szövetség, franchisem kulcsrakés beruházás, licenszeladás

Vállalati hálók (üzleti hálózatok)


vállalati háló
az egyes hálózati elemek (üzelti szervezetek, gazdasági egységek) tartós együttélése és kooperációja, a network-láncsszamek hosszabb távú elkötelezettségével, felelősségével és közös értékrendjével, továbbá kolcsonos áthatásával és szöntelen interakciójával

ma már inkább a vállalati háló a gazdasági litoszféra egységnyi eleme

Hálózatképződést kiváltó okok


a profit, mint mögötts, végső mozgató rugó
bizonytalanság kerülése, kocskázatcsökkentés
rugalmasság és gyorsaság kiaknázása kooperáció útján
hozzáférés erőfrrásokhoz (eszközök, kapacitások, infók) a tevékenységi inte
megtakarítások a különféle (termelési, szállítási, stb.) költségekkel

Alapvető hálózatszerveződési formák


Efységes vállalat A1 ⇒ piaci elemei A2:
„kvázi piac”, belső hálózat
az egyvállalat leánokat létesít, felvásárol, a divíziókat jogi személyiséggel ruházza fel

Szabad piac B1 ⇒ kvázi hierarchia
elkezdenek csoportokba szerveződni… külső hálózatként
a strat szövetségben lévő vállalatok visszavesznek az autonómiájukból, hogy eredméynesebbek legyenek

A stratégiai szövetség


stratégiai szövetség:
a felek szervezeti-jogi és stratégiai önállóságát megőrző
hosszabb távra szóló (1+ év)
kölcsönösen előnyös együttműködés, amelynek keretében megvalósul
a szövetség rendelkezésére bocsátott anyagi/szellemi erőforrások révén
parrtnerek bizonyos fokú tevékenységi integrációja
meghatározott üzletági vagy funkcionális területeken

A stratégiai szövetségek alapvető céljai


nagyságrendi emgtakarítások: pl. közös fejlesztésű motor autógyárátsnál
műszaki-technológiai/menedzsment ismeretek szerzése, kiegészítése, kombinálása,
időtényező-előnyök kihazsnálása: közös K+F
piacok meghódítása, versenyelőny: Toyota szeretne pozíciókat az USA-ban, ehhez lepaktál a GM-mel: olajválság miatt igény volt a kisfogyasztású autókra…. ⇒ közös vállalat… Toyota gyárt, GM adja az értékesítési hálózatot, és a nevet
politikai/jogi akadályok leküzdése: EK-n belül a japán kocsikra kvóták voltak… ⇒ Rover céggel szövetség: közös vállalat Angliában, Honda fejlesztése nyomán új gépkocsi gyártása, mivel Angliában gyártották, EK-terméknek számított…

A stratgéiai szövetségek irányai, lehetséges partnerek


3 irány: horizontális, vertikális, diagonális:

Horizontális szövetségek:


azonos iparágban tevékenykedő vállalatok működnek együtt…
pl. versenytársak közti együttműködés…,
fejlettebb ország vállalata egy fejletlenebb országban szeretné a termékét forgalmazni, ehhez helyi partner segítségét vezsi igénybe

pl.: Renault mexikói kamiongyártóval szövetkezik: a közös vállaatban szerelték össze, a mexikói cég értékesített

⇒ együttműködhetnek egyenrangú partnerek, vagy nem: az utóbbi esetben a domináns cég lokális aprtnert kér…

Vertikális szövetségek


lehet pl. beszállító-összeszerelő között, illetve végtermékgyártó és dealerek között…
→ beszállítói együttmáködések: a domináns cég az összeszerelő üzem, a beszállító szimbiotikus kapcoslatban van…

Diagonális szövetségek


olyan vállalatok működnek együtt, melyke nem versenytársak, és nincs is beszállítói-felhasználói viszony köztük: két különböző iparágban működnek

Versenytársak közötti, horizontális szövetség konfigurációja


versenytársak működnek együtt…
ezek képezik leginkább az érdeklődés tárgyát, ezt tárgyalja legrészletesebben a szakirodalom…
egyik tipizálási kísérlet: (francia kutatók műve…)



addditív szövetségek
versenymegőrző szövetségek
komplementer szövetségek

rendelkezésre bocsátott eszközök típusai
k+f potenciűál
értékesítési potenciál
termelési eszközök

szövetségesek által rendelkezésre bocsátott eszközök:
azonos jelelgű rendelkezésre bocsátott eszközök (pl. mindegyik fél k+f potenciált…)
az ezsközökkel…:
- a parenerek közös terméket állítanak elő → additív szövetség
- a partnerek termékeikhez állítanak elő közös részegységeket (vagy saját terékeiket közösen forgalmazzák) → verseny megőrző szövetség
pl.: közös motor gyártása a különböző gépkocsikba
különböző jellegű rendelkezésre bocsátott eszközök
komplementer szövetség
Matra-Renault közös fejlesztés, a Matra fejleszt, a Renault gyárt…


Munkamegosztés a horizontális stratégiai szövetségben


megosztott feladatvágzés
együttes feladatvágzés
párhuzamos feladatvágzés

megosztott és együttes feladatvégzés:
Airbus program:
Aerospatiale
British Aerrospace
Dasa (német)
Casa
GIE-Airbus Industrie

cél: a Boeing versenytársa
lényegében additív fejlesztés

a repülő különböző részeit fejlesztik
összeszerelés az Aérospatiale -nál, Toulouseban

a marketinget a GIE-Airbus közös vállalatra bízzák

a program keretében nincs párhuzamos munkavégzés: egy helyen folyik az összeszerelés….

előtte: Concorde együttműködés:
ott párhuzamosan folyt az összeszerelés Angliában és Franciaországban:
a nemzeti büszkeség miatt egy ilyen emghatározott műveletsort nem végezhetett csak az egyik


A versenytásak közötti szövetségek típusjellemzői


Additív szövetség


indíték az együttműködésre:
a feladat nagyságrendje álal diktált összefogás szükségessége
piaci versenyre gyakorolt hatás:
a közös termékre nincs versengés
ellemző iparágak:
repülőgyártás, hadiipar, gépkocsi
például:
Aurbus, Concorde, repülőgépmotorok, helikopterek… VW-Ford, Exxon-Shell

Versenyt emgőrző szövetség


indíték:
gazdaságos termelés követelménye: optimális sorozatnagyságok
piaci versenyre gyakorolt hatás:
verseny fennmarad a végtermékek tekintetében
jellemző iparágak:
autógyáráts, informatika
Például:
IBM-Toshiba-Siemens
Peugeot-Renault-Volvo (V6 motor)


Komplementer szövetség


indíték:
oartner kiegészítő jellegő eszközeinek (ismereteinek) felhasználása, igénybevétele
piaci versenyre gyakorolt hatás:
a termék/szolgáltatás nem támaszt a pratnernek közvetlen konkurenciát
jellemző iparágak:
távközlés, autógyártás, légközlekedés
Példák:
Matra-Renault (Espace)



klasszikus alvállalkozói-beszállítói kapcoslatrendszer (mass production)
⇒ egyre inkább bizalmi jellegű, egyre egyenrangúbb kapcsolat (mass production)
⇒ jól időzített termelési kkooperáció (lean production)
hosszútávra választott bezsállítók
⇒ vertikális partnerség konszenzus alapján (lean production)
közös célok, kölcsönös bizalom és előnyök

Szektorközi (diagonális) szövetségek létrejöttét meghatározó főbb tényezők


- új tevéjenységek kialakítása, új fogyasztói igények teremtése
 például: American Airlines—Francia Vsasutak:
új helyfoglalási rendszer, a légiforgalomban már kifejlesztett rendszerben
⇒ közös vállalat:
Socrates
több vasúttársaságnak tudta értékesíteni

új formátumok szabványok elfogadtatása:
Blu-Ray(Sony) vs HD-DVD(Toshiba)
Daimler-Benz + Swatch ⇒ Smart:


- diverzifikációs vállalati törekvések, fókuszáló stratégiai célok, közösen vallott cégműködési értékek
Daewoo — GM:
a Daewoo eddig nem gyártott személygépkocsit… ⇒ szövetség,
a GM viszont Ázsiai piacokat szeretett volna

Daewoo egy idő után kiugrott a szövetségből…

Közös értéékek: McDonald's, Walt Disney, Coca Cola:
a család mint közös érték → szabadidőparkok
- tevékenységi területek, ágazatok összefonódása, iparági szerkezet átalakítása
távközlés, informatika, szórakoztatóipar közeledése
félvezetőgyártók-szoftverfejlesztők együttműködése
→ Intel-Microsoft együttműködés:
⇒ munkaállomások, szerverek

piaci dominancia ellen szerveződő:
Microsoft paici dominanciája ellen ⇒ Liberty Alliance:
Microsoft dominanciájának ellensúlyozása?