További jegyzetek itt!

Valutaárfolyamok ingadozása


1. Hullámverés a fizetési mérlegben...
2. Rövid távú árfolyamalakulás
3. és akkor induljunkneki a befektetési döntésünknek... lehetőségek...
3.1. Veszek 1 ft-ért hazai értékpapírt...
3.2. Veszek külföldit....
3.3. határidős piacon már most átváltom az eurót

Hullámverés a fizetési mérlegben...


„induljon jól az előadás, képzeljöünk el egy szép napsütötte tengerpartot... el tudják képzelni?”
nekem könnyű elképzelni, volt iylen szerencsém nyáron, szép görög szigeten... hollámok kicsapnak a partra, ha nagyobb aszél, akkor jobban...
viszont haa van egy tenger alatti földrengés, az megmozgatja az egész víztömegeté... ha ennek a lökéshullámai a partra érnek, annak tudjuk, hogymik a következményei, emlékszünk...
nomrálmost a valutapiac ehhez hasonló

nézzünk rá a fizetési mérlegre... más sokadszorra...
talláljuk ki, honnan jünnek a valutapiaci cúnamik?

a szép, tartós egyenleetes hullámzás igazából mindenn sorban bennevan...

egy olyan hirtelen lökés, ami nagyot dob.. ha lebegő árfolyamrandszerünk van... rögzítettnél is van, az kellemetlen a hatóságoknak...
ezek biztos nem a folyó mérelegbe vannak, emrt az viszonylag kiegyensúlyozott..
(áruk, szolgáltatások, term. tényezők jövedelmei, viszonzatlan folyó átutalások)
tőkemérleg: itt sincs igazán nagy mozgás...

==>
pénzügyi mérlegben melyik az a sor?
persze kettőben is...
9.-es sor: Portfólióbefektetések
\small kozvetlen tőkebefektetések: hazai vállalatok tőkét visznek ki vagy be, úgy, hogy hosszú távon kívánják működtetni...pl. Suzuki tőkéje itthon: gyárépület, gépek, miegyéb... ==> valszeg több évre szóló elkötelezettség \small
ezezl szemben a portfolió rövidtávú

...

Rövid távú árfolyamalakulás


befektetők gondolkodása...
lesz hosszútávú árfolyamalakítás is... no azt a folyó mérleg alapján fogjuk...


államkötvény... van neki egy nominális hozama, viszont még tudni kell hozzá az árfolyamváltozást is
==>
értékpapíroknál a hozam több tényezőből áll:
- árfolyamnyereség/-veszteség
- értékhozam
mindehhez még van átváltási ktg.

a döntésnek van több tényezője...
- kockázat...
ha valakine kölcsönt adok, nem biztos, hogy vissza is fzeti... ez nemis pici kockázat...
==> kockázatelemző iparág...
besorolgatják... van kockázatmentes (amerikai államkötvény(egyelőre még az a legkockázatmentesebb... talán pár év múlva a kínai lesz)

mérlegeljük még a befektetések likviditását... node nem mind ilyen likvid....
ingatlan a legkevésbé likvid... aztán vannak műkincsek... csupa befektetési lehetőség a világ...

szeretjük egyszerűsíteni az életünket ==>
az értékpapírok kockázata és likviditása legyen egyforam... csak a hozamban különbözzenek...
ez sokszor teljesül is. ==> „az értékpapírok tökéletesen helyettesítik egymást”

éés tovább egyszerűsítjük az életünket:
legyen összesen két érétkpapír:
egy hazai, forintban, és egyetlen külföldi, €-ban mérve...

és akkor induljunkneki a befektetési döntésünknek... lehetőségek...


fektessünk be mondjuk 1 Ft-ot...
vehetünk hazait vagy külföldit... így első nekifutásra két lehetőségünk van... de valójában három lehetőség:

Veszek 1 ft-ért hazai értékpapírt...


R := hazai kamatláb
R* := külföldi kamatláb
ma 1 ft...
egy év múlva 1+R ft...

Veszek külföldit....


E := nominális árfolyam
==>
ma ha átváltjuk 1/E pénzünk lesz...
==>
egy év múlva: (1/E)×(1+R*) ... euróban.
ezt visszaszámoljuk forintba:
(1/E)×(1+R*)×Ee
Ee : árfolyamvárakozás (expected...)

határidős piacon már most átváltom az eurót


rögzítjük mennyi eurót, milyen árfolyamra, mikor váltunk át...
F := határidős árfolyam...
(1/E)×(1+R*)×F

itt nem vállaljuk az árfolyamkockázatot...

ebben és az első esetben biztosak vagyunk a forinthozamban...


1, 1-2 fedezetlen kamatparitás
1+R=(1+R*)×(Ee/E)


2. 1-2 fedezett kamatparítás pontos képlete
1+R=(1+R*)×(Ee/E)

3. 2-3 mi alapján alakul ki a határidős ároflyam..
Ee=F
annyi a kkülönbség, hogy itt az Ee az összes befektető átlagos árfolyamvárakozása
„ha két befektető van a piacon, én meg a Soros György, akkor az én várakozásom lenne az Ee? egy frászt, akkor nem itt tanítanék, az ő tízmilliárdja feltehetőleg nagyobb súllyal esik latba...”

arra építeni viszont nem szabad, hogy határidős árfolyam jól mutatja a tényleges későbbit...
„aki erre épít, homokra épít...”

Ça veut dire, nnincs módszer előrejelezni... illetve van, el kell menni Tibetbe 20 évet meditálni...

ami hirtelen nagyot ugorhat ha egy befektető hirtelen új informácóhoz jut... Ee



1+R = (1+R*)×(E e /E)

R = (1+R*)((Ee/E) - (E/E) + 1)-1

R = ((Ee - E)/E) + R*×((Ee - E)/E) +1 + R* -1
ebből elhagyjuk az R*×(Ee - E)/E)-t, mert az úgyis olyan pici...

R = R* + ((Ee - E)/E)



és most legyen a magyar értékpapír kockázatosabb... ezt a magyar állam honorálja, hoyg azért vegyenek magyar állampapírt...
ez a többletkamat a kockázati prémium: ρ
R = R* + ((Ee - E)/E) + ρ

E=Ee/(1+R-R*)