További jegyzetek itt!

Árfolyam hosszú távon (folytatás)


1. Egyéb akadályai a váráslóerőparitás elvek teljesülésének
1.1. Árukosasrak különbségei
1.2. Rövidtávú ármerevség
2. „fejlett ország ==> magas árszínvonal...” Demér?
2.1. no és ez hogy sérti meg a relatív PPP-t?
3. Vásárlóerőparitás érvényesülésének további akadályai
4. Nemzeti kamatlábak és inflációs ráta összefüggséei

monetáris megközelítés dinamikus kornyrezetben, ahol m a hazai pézmennyiség növekedési üteme, π a hazai infl-. ráta,
π* a külföldi, n+g a gazd. növ. nelföldön, ε<1 pedig a pénzkereslet jövedelemrugalmassága...

t --> ln M : c +mx

t --> lnP : c + πx
π = m - ε(n+g)

t --> ln E : c + ex
e=π - π*
e: a valutaárfolyam növekedési üteme

q=1 --> E=P/P*= MS×L(Y*;R*) / MS*×L(Y;R)

q = E×P*/P --> E = q×P/P*
ez a q (reálárfolyam) időben viszonyalg gyakran változik

arbitrázs korlátai: szállítás, kommunikáció... ==> nehéz tökéletesen kiahsználni

ha minden ideális, legalább a rel. vásárlóerőparitás műxik:

t --> q : c
(PPP...)
de tulajdonképpen c + rnd(-1,1) alakú...

Egyéb akadályai a váráslóerőparitás elvek teljesülésének


Árukosasrak különbségei


minden termék ugyanannyiba kerül... ettől még nem elszb ugyanakkora az árszínvonal..
nem biztos, hogy az árukosarak összetétele egyforma

Rövidtávú ármerevség


(==> vízszintes SRAS (+ hiperbolikus AD... ami tolódik ideoda...))

megnövelik a hazai pénzmennyiséget ==> árfolyamugrás de azonnal... és fölfelé.. (aztán visszasimul ugyanoda...)

az árszínvonal lassan mozdul...

minél magasabb a GDP/fő, annál amagsabb az árszínvonal közös valutában kifejezve

==> ez szisztematikus megsértéése az abszolút & relatív vásálóerőparitásnak...

„fejlett ország ==> magas árszínvonal...” Demér?


nodevajonmér'?

Balassa Béla, Samuelson P.: függetlenül jutottka ugyanarra:
gazdaság := két szektor:
kereskedelmi szektor, nemzjözi kerbe bekerülő termékeket állít elő.. ==> tradeable goods

de vannak non tradeable goodok is... pl. rendfenntartás... szépségipar... szerviz...
„ezt általában a hazai rendőrség végzi... Afganisztán mondjuk kivétel...”


fejlett országban magas termelékenység ==> magasabb reálbérek
kereskedelemből kimaradó szektorban nincs akkora termelékenység...
„A magyar orvos pont olyna jó, mint az afrikai kuruzsló...” - uugyanannyira termelékenyek...
„oktatás is ilyen. tnaárüggő és nem eszközfüggő”

de ettől függetlenül nem lehet csak azért keveesebbet fizetni a kereskedelemből kiamraadó, kevésbé termelékeny szektoroknak... (mert különben átmennek más szektorba pl...)
==> a kereskedelemből kimaradó szolgáltatások jóóó drágák...

pl.: háztartási gépeknél nincs akkora különbség. de a fejlett országokban már nem javíttatják őket, mert a javítás nem termelékeny, tehát magasabb az áruk...
viszont a nem termelékeny szolgáltatásoknak jelentős részük van a gazdaságban, ergó megemelik az árszínvonalat...


no és ez hogy sérti meg a relatív PPP-t?


egyes orszégok nem azonos ütemben fejlődnek... egy korábban elmaradt ország felzárkózhat


van egy elmaradott országunk...
t --> q
1: absz. ppp
de van fölötte egy pont: a reálárfolyam..
külföldi árszínvonal magasabb... de ha ez az ország gyorsabban fejlődik, gyporsabban nő a temrelékenysége ==> a reál érek is..., ==> a kereskedelemből kimaradó szolgáltatások ára is...
==> lassan hozzásimul a reálárfolyam az y=1 egyenesre

q csökkenése két csatornán keresztül is végbemehet:
1. E--: nominális árfolyam csökkenése
2. gyorsabb hazai infláció...

Vásárlóerőparitás érvényesülésének további akadályai



Y/Y* --> q

YP/Y*P : RS: függőleges vonal
külf termék ddárgul a hazaihoz képest ==> hazait vesznek....
==> RD konvex, növekvő... RD = AD/AD*

nő a hazai termékek rel. kereslete ==> reálértelemben felértékeli a hazai valutát ==> lecsökkenti a nominális árfolyamot

Nemzeti kamatlábak és inflációs ráta összefüggséei



e = (Et+1 + Et)/Et = π - π*
-->
(Ee - E)/E = πe - πe* --> relatív PPP

R = R* + (Ee - E)/E --> (Ee - E)/E = R - R*
R: fedezetlen kamatparitás..

rövidtáv: R++ ==> E--
konstans P és P* mellett

hosszútávú infláció mellett:
π ++ ==>
- R++
- e++