További jegyzetek itt!

A jogforrási hierarchia



Jogforrás
jogelmélet szerint van materiális illewtve formális/alaki jogforrás...
materiális jogfrrás: a jogkeletkezés lényegét keressük, a materiális jogforrás alatt az érdekeketértjük, ami a jog mögött van...
Például az OGY legfőbb jogforrása a törvény: az akkor tud működni, h abban a legszélesebb társafdalmi akarat érvényesül...
==> az ügyet érdekoldalról ragadja meg...
formális jogforrás: az teszi a jogot joggá, hogy bizonyosfsajta alaki követelményeknek megfelel... meghatározott mechanizmusa van a jogalkotásnak:
határozatképes-e a Parlament? igen? megnyomjuk a gombot... született-e döntés? alá lett írva? miegyéb...

bizonyos esetekben éles kérdés ez: rendszerváltás időszaka... ==> alaki vagy formai -e a jog?
- alaki: mivel eddig egy szűk politikai réteg állt a jogok mögött, ezért azok a jogszabályok nem érvényesek, tabula rasa kell..
formai: mégiscsak föltették a kezüket, kihirdették, aláírták, ez tette a jogot joggá...
végül az alaki jogforrás győzött: az volt a kérdés, hogy a korábbi jogszabályokra lehet-e építeni?

orosz forradalom: az előzuő jog érvénytelen... forradalmi jogtudat volt... békésebb átmenetnél úgy zajlik le, mint nálunk...
==> minden jogszabály felülvizsgálata, csomó hatályon kívül helyeződött...
==> a jog meglehetősen formális jelenség


a jogforrás lehet ég
- külső
- belső

belső jogforrás: maga a jogalkotó szerv
külső: pl. a számozása a jogszabálynak, ebből látszik, ki hozta meg a jogszabályt...


jogforrási rendszer: mentőkérdés kategória!:
megváltozott az EU-csatlakozás által... jogforrási rendet akként változtatta meg, hoyg a magyar joggrendben és jogalkalmazásban megjelentek az uniós jogforrások is...
==> van elsődleges és másodlagos jogforrás
elsődleges: nemzetközi egyezmények, amelyek az Uniót mint konföderációs szervezetet hozták létre...
másodlagos jogforrás: a közösségi jogalkotó szervek által hozott jogszabályok, amelyek befolyásolják az államokat, a személyeket... (természetes személyeket és vállalatokat pl. egyaránt)

EU rendelet: legfontosabb jogforrás, az EU szervei hoizzák visonylag bonyolult rendszerben...
lassú, visont mivel lassú a folyamatnem ényszer hatására jön létre...

rendelet: közvetlenül rlfogadandó:
közvetlen hatályú, közvetlenül állapít meg jogot és kötelezettséget.....



másik EUs jogforrás: Irányelvek:
a célkitűzés, hogy a tagállamokra ne legyen külső kényszer, úgy kell alakítani a jogrendszert, hogy közös cél fele menjünk.
ennek eszköze az irányíelv:
nem állapít meg közvetlen kötelezettséget, ennek a címzettej az adott tagországg jogalkotása:
nekik kell megalkotni egy olyan szabályt, ami megfelel az irányelvnek...
puha, harmonizáló szabály: tilajdoni jogra, társasági jogra jellemző...

==> a cmízettje az állam, oat kell alkotni, ami ennek megfelel...
van, amikor az irányelv csak egy célkitűzés határoz meg, néhol maximum/minimumszabályt határoz meg, esetleg alternatívát...
ettől el lehet térni, pl. a magyar PTK-ban a fogyasztóvédelem erősebb, mint az EU-irányelvekben
a jogszabály végén ott van, mely irányelvnek feeltethető meg a megalkotott jogszabály

ez egy lassú jogharmonizációs folyamat, de az unió célkitűzése, hogy ne kényszer legyen... ==> a lassúságot itt is fel kell vállalni...

A magyar jogrendszer jogforrásai
az EU-s jogforrás érvényesül, emg kell jelennie...

jogalkotási törvény, 1989: ritka jelenség... amikor megszületett, a jogbiztonságot volt hivatott szolgálni:
meghatározta a kizárólagos törvényalkotási tárgyakat...

pl.: állampolgári szabadságjogok: a rendőrség nem mondhatta meg a gyülekezés szabályait, ez törvényi szintű kérdés.

törvénynél nagyobb a nyilvánosság: egy országban a törvényalkotás rendje elárul sokat az országról..

pl.: szocializmusra jellemző a viszonylag kevés törvény, az állami irányítás szűkebb körben határozta meg a jogokat-kötelességeket...
volt, hogy két tv. született egy évben, : a ktg.vetési, és az elszámolási: mert ezt az Alkotmány határozta meg...
"bizonyos alapértékeket cska tv.-ben lehet szbaályozni...

szervezeti szabályok: gzad társaságokról szóló jogszabály törvényi forma... a szövetkezetekről, egyesületekről szóló szintén...
a társadalmi intézmények státuszát törtévy határozza meg...
=>törvénnyel lehet megváltoztatni is, törvényi formában...



pl. ktgvetés az törvény, ==> utólag nemleht csak úgy kibővíteni az adókulcsot....


meghatározza a végrehajtási szabályok feltételrendszerét (lásd egszségügy, ahol nem jelent meg...)

törvény, végrehajtási szabály, alsóbb szinten megint egy, és mégegy... mire leértünk a konkrét tárgyhoz, addigra az eredeti cél deformálódik...

==> tv.: egy jogszabályt egy végrehajtási szabállyal lehet létrehozni,
meg van határozva, ki hajthatja végre, milyen körben a végrehajtási szabályt...
==> nincs meg a lehetőség az eredeti jogalkotüói célkitűzések megváltoztatására

a jogalkotási tv. meghatározta a jogforrási rendet, azok hierarchiáját...

1. az OGY által elfogadott törvény
2. a kormány rendelete
3. miniszter rendelete
4. Önkormányzat rendelete


ami jogszabályi forma, és annak van minősítve a tv. alapján, minden jogalanyra megállapíthat kötelességet, jogot.

a hierarchia szigorúan kapcsolódik megához a jogalkotó szerveknek a hierarchiához

==> a tv., mint a legfőbb jogforrás mindenkire legfelsőbb szinten jogot-kötelességet állaapíthat meg:
==> alsóbb szinten lévő szabályzás nem írhat felül törvényt...

az Alkotmánybíróság feladata, hogy ha egy alsóbb szintű jogdszabály nem felel meg a jognak, az AB szépen hatályon kívül is helyezi

törvényerejű rendelet: ez ma már nem létezik,de ilyen jogoforrás még mindig van:
a Népköztársaság Elnnöki Tanácsa hozta...
OGY maga 6 napot ülésezett egy évben, a többi időben az Elnöki Tanács döntött... mindig megvolt benne a pártvezetés,

A Népköztársasák Elnöki Tanácsa helyettesítő jogkörben az OGY-vel egynértékű döntést hozhatott, de nem TV-t, hanem TVR-t... De Alkotmányt még TVR-rel se lehetett módosítani...
Akkor volt az AB részéről morgás, amikor TVR-t hoztak a tavaszi 3 ülésnapon is - vajh' kit helyettesítettek akkor?

létezik még, mert a nemzetközi egyezményeket jellemzően így hirdettek ki... pl. Postaegyezmény, Váltóegyezmény, Csekkegyezmény...

elvileg majd egyszer kikopik...


minden jogalkotó szervnek egy jogforrása van, mégis van OGY-határozat:
de ezek általában az OGY-re nézve állapítanak meg jogot/kötelességet...
nem azt jelenti, hogy érvénytelen...
pl.: Házszabály: a Palament működését meghatározza, de nem minősül jogszabálynak...

Kormányrendelet
van nem kormányrendelet, hanem minisztertanácsi rendelet...
aszerint, milyen korban született a jogszabály...

1956-ig: Minisztertanács volt aközponti közigazgatás szerveztee... mondjuk onnan már nemigen vannak jogszabályok...
aztán Forradalmi Munkásparaszt Kormány...
majd Minisztertanács megint,
'90-től megint elhatárolódunk a rendszertől, most újra Kormány...


a Kormány tehát rendeleteket alkot, ezek mindenkire nézve megállapíthatnak jogot/kötelességet...

Kormányhatározat: az állami munka feltételezi a szabályozottságot...
vannak az 1000-esen (nyilvánoson) kívül
2000-es, 3000-es, 4000-es kormányhatározatok...

kormányváltáskor jól nyilvánosságra hozzák... juj, micsoda titkok, hördül fel a közvélemény, de a titok a közigazgatás velejárója...
Általában a címzettek jutnak ezekhez hozzá...

A miniszter rendelete
a miniszter hozza meg a jogszabályokat... viszont ő már csak a hatáskörébe tartozó körben hozhat ilyet...
Hatáskör:munkamegosztás az állami szerveek között. egyrészt tevékenység szerinti munkamegosztás...
minisztériumi rendszerbeb egy adott miniszter tevékenységi-, feladatkörei...
a jogalkotó meghatározza a szervtípusokat, és a feladataikat...
de ez egyben vertikális munkamegosztás is

pl.: cégbejegyzés: megyei szinten vann(Cégbíróság..)
a válás az gyakori jelenség, ezért helyi bíróság... nagyértékű kártérítés már a megyei bíróság hatásköre...
káosz esetén a hatásköri szabályok nem tisztázott volta kerül előtérbe...
Illewtékesség: nem vertikális, hanem horizontális munkamegosztás
cégbejegyzésnél pl. az adott megye Cégbírósága az illetékes


Önkormányzati rendelet :
az állampolgárokra nézve az adott önkormányzat jogokat és kötelességeket állapíthat meg...
viszont korlátozott a területi hatályossága
hatályosság/érvényesség:
érvényesség: főképp a formai követelményei a dolognak:
az a jogalkotó hozhatja a jogszabályt, akit a jogalkotási tv. feljogosít...
akkor érvényes, ha meg lett szavazva a szükséges többséggel
ki kell hirdetni, alá kell írni... amíg a Magyar Közlönyben meg nem jelenik, nem érvényes a jogszabály...


Hatályosság: alkalmazandósági kérdés:
kell-e alkalmazni?
van területi, személyi, időbeli, tárgybeli hatálya...

a jogszabály személyi hatálya
általában az első néhány paragrafus: kire alkalmazandó az adott jogi norma?
pl. SZJA cska természetes szmélyek, társasági adó csak társaságok...
fizetésképtelenség személyek közt létezik, de mégse állapítunk meg csődeljárást...