Társasági jog fejlődéstörténete
állam lehetőv tette hogy társulásokat hozzanak létre
+ szervezeti keretek:
az időlegesen fölös tőke visszaáramolhat a gazdaságba
társasági törvény: húzótörvény: a jog más szabályaira hatással van:
jogrend szétbontása +újrarendezési folyamat
a tulajdonok közt hierarchikus rend volt… amikor megszületett a társasági törvény, kérdések merültek fel:
társulás létrehozásakor mely tulajdonra vonatkozó szabály éevényes?
gazd. irányítás rendje megvált…
sok minisztérium volt: égazati minisztériumok
ágazati érdekeltségekkel, jövedelmezőségekkel
ebbe is belenyúlt a társasági törvény:
építőipari állami vállalat és a nehézipari létrehoz egy gazdasági társulást, akkor kérdéses, hogy ez melyik minisztériumhoz tartozik
1970-es törvény szabályozta:
közös vállalat
betéti társulás
jogi személy, szövetkezetek is elhetnek tagjai…
1930 évi V. tvcikk korlátolt felelősségű társaságok volt a modell
felek egyenrangúak
szerződések, bennük vagyoni hozzájárulások mértéke
személyes felelősségek
+ az alapító tagok a társulás tartozásaiért a kezesség szabályai szerint felelnek: ⇒ az állami gondoskodás: az állam mindig felel a tartozásokért
szoci körülmények közt lehetetlen, hogy egy cég csődbemenjen:
ha valami rosszul működik, belerakta egy jól működőbe
engedélyezési rendszer: a vállalatalapítási monopóliumot az állam kiengedte a kezéből, de visszavett belőle: az államigazgatási szervektől függött a dolog
jelentős reform: nagyon sokféle társulás jött létre…
⇒ '78-as társulási szabály:
különféle tulajdoni formákat hoz létre
új tulajdonforma: társulási tulajdon
GMK modellje… visszanyúlt a közkereseti társaságokhoz…+létszámkorlátok
⇒ állampolgári kezdeményezésekben rejlő termelési tényezők kiaknázása
'80:
magyar gazdaság pénzigényes… ⇒ külföldi tőke idehozása… hatalmas eladósodottság, hitelforrás elapad…
'80-as évek közepe: kft, rt… 100éves jog alapján.
országtanulmányok… EU országok társasági joga, szocialista országok társasági joga, miegyéb…
⇒ 1988 VI: első gazdasági társaságokról szóló szabály
társ. alapító tagok csak a társaság részére elkülönített vagyont kockáztatják:
⇒ a tőkésnek nincs kezességi kötelessége
⇒ tulajdon és tulajdonos egysége: tőkeáramlási formák…
kik alapíthatnak társaságot? jogi/magánszemély? bel- vagy külföldi?
végül bárki létrehozhatott bárkivel közösen
a közös vállalatok tovább működhettek… sajátos társasági formák…
GMK-k is megmaradtak, de hamar rájöttke, hogy nincs sok különbség a gmk meg a közkereseti tátrsaságok közt…
⇒ fokozatos kivezetés a gazdaságból
sok tényezőre nem volt tekintettel:
hitelezővédelmi szabályok hézagosak
sokan szándékosnak gondolták…
hogyan kell a teljes jogutódással létrejött szervezeti egyesüléseket végrehajtani
'97 144-es: a 88-as törvény alapján… tőkekoncentrációs
júniusig még élnek ezek a jogszabályok
2006/4-es::
⇒ újraszabályozás kb. 10évente…
a jogalkalmazás során felmerülő problémákat be kell helyezni aa szövegbe
a társasági tv. kerettörvény: elsődleges jogszabály, primerszabály: nem születhet ehhze végrehajtási szabály, a szabályok értelmeezése az ítélkezési gyakorlatra marad
előnye, hogy nem torzítható el, hátránya, hogy nem születhet egységes joggyakorlat
1997: EU társ. jogi irányelvek bekerültek a társ. tv-be…
2006: meg kell könnyíteni a társaságok alapítását
⇒ vállalkozóbarát… egyszerűíti az alapítást… jogosultságok, új intézmények
nagyobb szerződési szabadság…
1-2 napon belül társaságot lehet alapítani: szerződésmintával való társaságalapítás: a cégbíróság feladata a szerződésminta dokumentumok alaki vizsgálata… ha minden megfelelően be van csatolva, köteles bejegyezni a társaságot…
ha a vállalatalapítás mintának megfeelően történik, be kell jegyezni
→ 2006/4 meggyorsította
de a szerződésmintákkal óvatosan kell bánni: nem teszik lehetővé a gazd. társaságban szereplő tulajdonosok eltérő érdekeltségét