További jegyzetek itt!

Érvénytelen szerződsek II., Szerződésszegés I.


1. Elévülés
2. Szerződésszegés

1 Aránytalan szerződés
aránytalan szerződés: ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közt aránytalan különbség van, a kárvallott megtámadhatja a szerződést…

de a pTK csak ennyit ír kb… → be kell tudnunk határolni egy jó üzlet kritériumait…
⇒ az ítélkezési gyakorlatra hárult az érvénytelenség kimondásának a meghatározása…

⇒ Legfelső Bíróság egy római jogi intézményhez nyúlt vissza:
Rómában is viszonylag kiterjedt áruforgalom volt… a piacon megjelentek olyan kereskedők, akik nem ismerték a szabályokat, ergó az idegen kereskedőket gyakran átverték…
felén túli sérelemnél a prætor volt versenyfelügyeleti szerv: ha az átlagárhoz képest az adott szerződés 50%-kal eltér…

„megállapítható az aránytalanság, ha a piaci átéagárhoz viszonyítva 30-50%-os eltérés figyelhető meg.”

node hogy állapítjuk meg a piaci átlagárat/árcentrumot… ⇒ kirendelik az igazságüógyi közgazdasági szakértőt…

persze a Váci utca két végén is más az átlagár… 

csak abba lehet belenyúlni, ami tényleg jogellenes

vizsgálni kell az „eset összes körülményeit”
kialakult, hogy :
a szerződési kapcoslatokat teljes egészében kell vizsgálni…

3millióért vettek egy kisrepülőt… amikor az eladót felaszámolták, a fleszámoló megtámadta…
viszont ez az ügylet része volt egy szerződéses kapcoslati rendszernek: meg kellett venni egy 0 jövedelemtermelő képességű társaságot is…
⇒ a szerződések halmazára való tekintettel viszont ez nem volt arányatalanul alacsony ár…

nomeg: különöző árak alakultak ki:
a felszámoló eljárás során értékesített vagyontárgyakat a felszámoló olcsón… megtámadták ⇒ a bíróság kialakította a felszámolói ár fogalmát…
„a felszámolónak nem az az elsődleges feladata, hogy a lehető legmagasabb áron értékesíthesse a vagyontárgyakat, hanem hogy gyorsan tegye…”

árverési ár… a lehető legmagasabb árat határozza meg… mivel ez a funkciója ezeket nem lehet megtámadni…

szerződéses üzemeltetés: a vevő szerzdik arra, hogy az árbevétel adott százalékát az eredeti tualjnak adja…
valaki jól felverte az árat, majd jogorvoslatot kért… no ekkor döntöttek így…

azt kezdték vizsgálni, hogy a kikiáltási ár aránytalanul magas-e. ha igen, akkor mégis lehet hivatkozni rá.

uzsoránál しs hasonlóan aránytalan… de itt van szubjektív elem is…


itt is 1 év a megtámadási idő, a teljesítéstől számítva: onnan kezdődik az aránytalanság…
ez az 1 év elévülési jellegű határidő…


Elévülés


a jogalkotó meghatározott időmúlás után nem engedi meg a piaci szerzeplők számára a bírósági út igénybevételét…
elévült követelés teljesítése iránt indítunk pert, elutasíthatja a bíró…
a bagyonjogi perekben cska kifogás címén lehet hivatkozni rá: a bíróság ihvatalból sose fogja megállapítani…

ha lehet tudni, hogy valakivel szemben követelése van, a követelőnek kötelessége a rendelkezésre álló időn belül azt érvényesülni, nem lehet bizonytalanságban tartani…

elévülés kezdő időpontja: a követelés esedékessé válásától számolódik

a szerződés megtámadására 1 éves elévülési jellegű határidő van…


a követelés elévülésének meszüntetése: ㄣe kelljen leírni, de perelni se kelljen…
tartós egymásra utaltság…

írásban kell rögzíteni, levelezéses módszerrel…
amúgy per közben sem évül el persze…

vagy: egyezség: megegyeznek új elévülési időben…

azt is bizonyítani kell, ha az igény jogosultja nem volt képes érvényesíteni a jogosultságát…
ha akadályoztatva volt, akkor egy év van rá, hogy érvényesítse az akadály elhárítása után…

polgárjogban el nem évülő igény: semmisség…


érvénytelenségi oknak, akár semmis, akár elévülési…

in integrum restitutio
az eredeti állapot helyreállítása: miután az érvénytelen szerződéshez nem fűződhet joghatály, ez a probléma kiküszöbölhető, ha vissza kell adni minden szolgáltatást-ellenszolgáltatást…

node: vannak nem helyreállítható, irreverzibilis szerződési folyamatok… pl. bérleti szerződés: használtam a dolgot…
⇒ contra lega: a törvény ellenére, ez mégis érvényes volt addig…

vállalkozási szerződésnél elbileg vissza lehetne bontatni a felhúzott falat…

recesszió: az építési engedély ellenére magasabb lett az épület… de nem dózeroltatták le, mert az nagyobb gazdasági kár… de a Gellért-hey példája alapján nem érdemes erre építeni (ha-ha) is…

bírósági jogvita… eredeti állapot helyreállítása… kártérítési jkérdésben is lehet dönteni, akkor is, ha az igényt nem terjesztették elő…


állam javára marasztalás: érvénytelenséget megállapítjuk… a kölcsönösszeget az adósnak vissza kell fizetnie… csak mert a hitelező uzsorás volt, a tőkeösszege még visszajár…
⇒ a hitelezett az államnak fizeti be a kölcsönösszeget… ⇒ így az uzsorást is megbüntetik…

ritkán alkalmazzák, mert a vagyonjogtól idegen a büntetés…
viszont az izsora mostanában elszaporodott…

Szerződésszegés


felek jogai-kötelezettségei…
szerződéskötési, tartalmi oldalról is kell vizsgálni…

szerződésszegés
a szerződésteljesítés nem úgy, nem akkor, nem ott, stb. következik be, mint ahogy le lett szerződve.

szerződésszegő magatartásokat nevesítenek…
de ez nem azt jelenti, hogy más ilyen nincs…
a piaci szereplőknek van lehetőségük atipikus szerződéseket kötni…
de a kötőerő nem a típushoz, hanem a szerződéskötéshez társul…


késedelem: határidőhöz kötött szerzpdéseknél…
jogosulti késedelem: a másik félnek is vna feladata: a kötelezettség teljesítésének elősegítése…
pl. nincs nyitva a kapu, nem adok átvételi elismervényt, stb…

meghiúsulás, lehetetlenülés: késve teljesítek, nem teljesítek…


szerződésszegés:
objektív jogkövetkezmények társulnak hozzá…:
meg szibjektív is…

objektív jogkövetkezmény
a jogalkotó csak a szerződésszegés tényét vizsgálja… a miért vizsgálaton kívül marad…


jogi egyensúly megbomolhat a szerződő felek közt, az objektív jogkövetkezmények arra irányulnak, hogy helyreállítsa…


miért nem teljesült a szerződés?
kártérítés kötbér…