További jegyzetek itt!

szerződéskötések…



4fajta szerződési típus

minden banmkolás-pénzügyi mozgás alapja: számlaszerződés
bankszámla és folyószámla-szerződések, illetve ezek szabályai
→ '50-es évek vége
mára elég idejétmúlt… egyről szokás beszélni:
bank és ügyfél közt
ki s bejövő pénzke irányában harmadik személyek is érdekeltek… de ez más tészta, elsősorban a bank és az ügyfél van kapcsolatban

alacsony kockázatú szerződés
banki kockázatok
- személyek azonosításának kockázata…
főszabály abankoknál az, hoyg egyértelmű, ki a meghatalmazó illetve meghatalmazott… és annak is ki kell derülni, hogy mire szól ze a meghatalmazás

lassú cég és változás be illetve átvezetés… lassan vezetik át az ügyvezetőváltozást…. elég gyakori a függő helyzet, viszont mostanra lerövidült…

„bejött X, behozta a taggyűlési határozatot, és aszonta, én vagyok az ügyvezető” → a bank nem bíróság… nem tudja megvizsgálni… ⇒ botrááány
→ beperelték a bankot… változatos bírói gyakorlat…

banki gyakorlat: nem elég a taggyűlési határozat, hanem kell a Cégbíróságtól is egy érkeztető papír… ⇒ neszesemmifogdmegjól, mert az, hogy a Cégbíróság elfogadott egy dokumentumot, nem jelenti azt, hogy iktatta is… de legaálbb valami doksi volt…


bank kockázata: az ügyéfl nem azonosítja a bankját (??)

ügyfél illetve bank kezdeményzeése:
átutalások… beszedési megbízások… nemzetközi pénzforgalmi ügyletek…
a kockázat az, hogy van-e pénz, időben odaér-e…
ha a bank nem teljesít, nem időben… satöbbi: ezek mindennapi bosszúságok. hatóságoknál külön kellemetlen lehet…

informatikai rendszerek csatája…
késedelmi kamatszámítások: a saját szerződésben vállalat határidejénél is késedelmi kamatot számít… mert a szerződésben vállalt szabályát nem applikálta informatikai rendszerébe… pl. a rendszer lezár minden hónap 20-án, és ez lehet potenciálisan ciki.

ばanki ügyfél és szolgáltatók közt: csoportos beszedési megbízás ⇒ amikor a szolgáltatónál esedékesség van, a solgáltató leemelheti a bankszámláról…
itt is megvan ugyanaz a kockázat… a szerződésben it tis bennevan, hoyg 25-éig kell teljesíteni, itt korábban leveszik az összeget, mint feltétlenül kéne ⇒ nem nála kamatozik… de kit érdekel az az 1-2 forint, nemdebár…


bankkártyaszerződések
nemzetközi kártyatársaság és a bank között… standard szerződések a világon mindenhol bankokkal, akiket ők elfogadnak… vita nincs, standard… az ügyfél ebből annyit vezs észre. hogy „most már van ÁMEX kártyánk, ollé”

az ügyéfl itt cska birtokos, de nem tulajdonos: a kártya tulajdonosa a bank…

a következp szint a bank és az ügyfél szerződése…
a kártyát kétfajta dologra lehet felhasználni… a szerződés is kétfajta:
bank és ügyfél közt kértyaigénylés
bank és az üzlet közt, ahol a kártyét fel lehet majd használni…

bank és egy-két nemzetközi ATM-működtető közti szerződés: az elmúlt 10 évben általában már nem a bankok saját pénzkivevő automatit használjuk, hanme a kártyahasználat ez a fázisa is egy speicdális szolgáltatóhoz kötődik…
⇒ indirekten az ügyfélre is vonatkoznak jogok & kötelezettségek

kockázat: nem megfelelő kártya: nem az enyém… jobb esetben ez ㄣem okoz kárt → biztonségi intézkedések…
a magyar pénzügyi piac elég későn indult, és az elején elég sok volt még a visszaélés… 80% banki belső… no meg benztinkutaknál kártyát másolnak meg ilyenek, de a banki belső volt a leggyakoribb…

kereskedő és a bank oldala: a banknak van kockázata: a kereskedő akit a bank finanszíroz, megfelel-e az adósminősítés követelméyneinek? — hitelezői viszony van… ⇒ adóskockázat… a kereskedői visszaélések nemigen lépték túl a nagy kártyavisszaéléseket…

az ügyfél és a kereskedő nincs közvetlenül összekötve… → a kártérítés alaja nem lehet szerződésel okozott kár… de persze szerződésen kívül is lehet hasonló, csak a banki ügyletnél ez nem igaz…

itthon bankellenes a bírói gyakorlat…

klaszsikus hitelkártya nincs még itthon: a bank valami biztosítékot kér: elhelyezet valamennyi forintot, esetleg munkáltatói igazolást…

kártya eltűnése ⇒ bejelenti ⇒ bármi történik, a bank felel…
mikor tudja meg a bank? — amikor az ügyfél jelenti… → a bank mikor veszi tudomásul? (2002-ben este 8-kor már nem működtek a telefonok… vagy ovlt telefon, nem vetétk fel… vagy volt telefon, csak magnón…) egy idő után: „a bank akkor veszi tudomásul, amikor az informatikai rendszere letiltja azt”

lízingszerződések
„a két világháború közt voltak lízingügyletek, de jobb nem feszegetni, elég felejtősek voltak”
autólízing… elég változaos szabályozás… PTK: amit nem tilt a törvény, azt lehet… hát így pitit túl sokat lehetett
a lízinget szinte első pillanattól adóelkerülésreoptimalizációra használták. volt belőle többé és kevésbé is jogszerű.

ványa — vállalkozósok nyereségadója
tánya — társaságok nyereségadója

számviteli jog komolyabb módosítása → megbicsaklott a dolog… pénzügyi lízingnél amikor megkötik a lízingszerződést, akkor a lízingtárggyal kapcsolatos könyvelnivalókat bekönyvelik a igénybevevő könyvébe → ordítottak., mert az én könyvemben cska az legyen, ami az enyém. a lízingtárgy pedig kevésbé az ugyebár.

banktörvényi emghatározás (1996): lett hirtelen egy banktörvény, ai adott egy pénzügyi lízingfogalmat… volt egy számviteli törvényünk, ami szintén… meg az adószabáyokból szintén ki lehetett szedni őket nehezen… természetesen „picit” ellentmondottak

lízingszerződés: kettne kötik: lízingbeadó és lízingbevevő… de harmadik oldla is van, mert azért van mert a lízingbeadó valamit lízingbe ad a lízingbe vevőnek…
pl. ha egy bank, vagy alízingcége lízingel… a bank nem gyárt autót és nem ingatlanbróker… ⇒ azért szerzi meg az autót, hogy lízingelje…
a lízingbe adó és a lízingbe vevő mond egymásnak mindenfélét… hosszú oldalakon át… mi történik, ha ellopják, meghibásodik, stb… a bank nem szervizes, ezért szerződéseket köt third partykkal, akik belépnek az ügyfél életébe ezekben az esetekben… ⇒ a bank alig vállal kötelezettséget, amije vna, azt is áttolja a 3dik oldalnak… akivel az ügyfélnek szerződése sincsen…

a normál lízing bérleti szerződés… a bérbeadó a saját tulajdonát odaadja a bérbevevőnek… sokmindent csinálhat vele, de tulajdont nem szerez


faktorálás
követelés-engedményezés/átruházás/tulajdonba adás
valaki nem fizet…

bankprivatizáció előtt… 100 Ft-ért gyárat? no? koronaékszereket megveszik drágán…
bankok privatizálása az akkori kormányok fő projektek… ⇒ a bankok szabadultak a cégek rossz követeléseitől, ez eléggé torzította a piacot…

a faktorálás alapvetően olcsó finanszírozási forma… osztán amikor a gyárak 100Ft-ért keltek el, puffogtak szeretett politikusaink, hogy „hát ilyet nem leheeet”

- követelés-vásárlás faktoring: rossz kvöetelések eladása… vayg a jóké…
- nyilvántartások és könyvvezetések: a faktorcég a követelések nyilvántartását vállalja.
- követelések behajtása… perek, végrehajtás…
- visszkereseti joggal való faktorálás: ha azt tapasztalja a faktorcég, ひogy megvett követeléssel nem tud mit kezdeni, visszaadhatja, vagy sem?