További jegyzetek itt!

Szerződéses biztosítékok


1. Foglaló
2. Kezesség
3. Zálog
3.1. Zálogjog fajtái
3.1.1. jelzálogjog…
3.1.2. Kézi zálogjog (lombard hitel)
3.2. Zálog érvényesítése
3.3. Önálló zálogjog

a felek döntik el…
többletlehetőség, ha az egyik fél nem tud/akar teljesíteni…

mellékkötelezettség jellegűek: többletelem…
ezek nélkül is érvényes さzerződés…

jótállás: ez is többbletelem például… szerződéses kikötés, ami jogi szintre kúszott át…

bankgarancia: valamely félért áll jó a bank …

kezesség, foglaló, zálogjog…

szerződési biztosítékok köre nem lezárt, bár van nevesítve pár dolog…
atipikus szerződés: a jogalkotó nem írja körül…
→ többletszerződési biztosítékokban is meg lehet állapodni…


Foglaló


gyakran kötik ki a mindennapi életben… fogalmilag: a szerződés megkötésének jeléül adják… minden olyan esetben, amikor a szerződés előkészítése hosszabb időt fog igénybevenni…

szerződés megkötésének jeléül — pl. lakásvétel… hosszabb procedúra, őghogy „gyorsan még lefoglalózzuk”

írásba kell foglalni… biztos meg fogják kötni, biztos teljesíteni fogják a szerződés…
ha az egyik fél a szerződés teljesítését nem kívánja → a foglalót adó fél a foglaló összegét elveszti…
ha az eladó mondja, hogy bocs, de mégse, akkor vissza kell adni a foglalót, és még egyszer ugyanannyit…

akkor lehet követelni, ha a szerződés meghiúsulásával az illető felelőssé tehető… → szubjektív jogkövetkezmény, a nem teljesítő fél vétkességéhez kapcoslódik…
ha vétlen, akkor nem lehet foglalózni…

→ kárátalány-funkció…

ha a földrengés pusztítja el a házat, az nem érdekes.
ha a bank nem ad kölcsönt, a vevő a foglalót elveszti…

gyakorlatban a vételár 10%-a szokik lenni…

kiszámíthatatlan körülmények közt jobb, ha kisebb…

kárátalány: nem kell kármértéket bizonyítani… elég annyi, hogy nem volt szerződés…
mentesülnek a szerződés elmaradásából eredő kár bizonyítása alól…

persze ha a foglalót meghaladó kárt tudok bizonyítani. azt a kártérítést is lehet érvényesíteni a kártárítésre vonatkozó szbaályok szerint…
de a foglaló összegéig mindenképp…


előleg az más tészta…

Kezesség


teljesítés személyi biztosítéka… a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy ha a szerződés eredei kötelezettje nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettséget, helyette ezt a kezes állja…

társaság alapítói kézfizető kezességet vállalnak a társaságért…
tagoktól elkülönült vagyon… de a tagok legyenek mégis felelősek…


a kezes teljes vagyonával köteles helytállni… tehát magánemberként nem jó ötlet…


rendes (sortartó) kezesség: előbb meg kell várni, míg a főadós nem tudja teljesíeni fizetést… csak utána száll a kezesre a fizetési kötelezettség…
adósfizess, nemfizet, felszámolás… múlik az idő, nőnek a kamatok…
ha a kezes úgy látja, nem akarja húzni az időt, és legalább a kamatot nem akarja fizetni, akkor beléphet korábban…


készfizető kezesség: az adós meg a kezes egyetemlegesen felel…
akkor alkalmazható, ha a felek a szerződésben kifejezetten ebben állapodnak meg…
bank által vállalt kezesség a PTK alapján lesz készfizető…
ha a vételár nagyon nagy, a bank jó pénzért ad kezességet…

kártérítés megfizetésére: ez is készfizető…

Zálog


dologi biztosíték adás: biztosítékul meghatározott vagyontárgy lekötése…

kézi zálogjog kivétel…
akkor hatékony a szerepülk a biztosítanak, ha a biztosítékul lekötött dolog nem kerül ki a gazdasági forgalomból…

az értékesítési folyamat szigorúan szabályozott, hogy a hitelező ne vehesse el az egyszer szorult helyzetbe került adós vagyonát…

az adós nem meget ki a kötelesség alól…

Fogyasztóvédelem:
vagyonterhelő zálogjog… ha teljes, akkor a megvett árut is terheli… viszny a fogyasztóvédelem miatt a kereskedelmi forgalomban jóhiszemű vevő esetén nincs zálogteher az árun…

miken lehet zálogjog?
- meglévő követelésen… (bank a megvásárolt lakáson is zálogjogot létesít…)
- jövőben keletkező követelések terhére…


önűálló zálogjog kivétel a járulákosság alól…

járulékosság: a fükövetelés sorsát osztja a biztosíték…
az alapul fekvő jogviszony helyénvaló?


Zálogjog fajtái


jelzálogjog…


a zálogul / fedezetül adott dolog nem lesz a zálogbavevőé…
csak Jel van rajta, miszerint az épp fedezet valamire…

pl. ingatlanok… állami nyilvántartás… ezt be kell jegyezni az ingatlan teherlapjára…

jelzálogjogot be kell jegyezni az ingatlannyilvántartásba — ez a zálogjog keletkezési követelménye…

2005-ig csak ingatlanra lehetett… de már lehet ingó tárgyakra is jelzálogot rakni…
node hogy mi védi a fogyasztót, hova van bejegyezve, hogy jelzáláogosított-e?
ezt közokiratba foglalják, és a közjegyzők vezetik az ingó vagyon jelzáloglistáját…

nincs birtokba adás → a zálogjogosulté az ellenőrzés joga… megóvási kötelezettség…
vétlen káreseménynél a biztosítési összeg lép a zálogtárgy helyébe

lakásjelzálognál biztosítás kell a lakásra — elvégre mi van, ha jön a Nagy Alföldi Cúnami?

Kézi zálogjog (lombard hitel)


középkorból származik…
„elviszem zaciba az aranygyűrűmet…” — kikerül a zálogkötelezett birtokából a zálogjogosult birtokába kerül…


zálogjog zálogszerződésen szeret alapulni…
milyen összegű követelés…
vagy ha jövőbeni követelésre, akkor is meg hell إatározni a jogviszonyt és a legmagasabb összeget…


gyakran közjegyzői okiratba is van foglalva…
ingó jelzálognál ez kötelező… de a többit is lehet közjegyzőztetni…

nemteljesítés → a közokirat azonnal végrehajtható… nem kell per… az ügyvédek szeretik az időt húzni…

→ mindig kérdés, hogy a közokirat éri-e meg jobban, vagy a per…

fuvarozó birtokában lévő dolgokra a fuvarozónak törvényes zálogjoga van…


Zálog érvényesítése


követelés nem történt meg… ezt bírósági ítélettel vagy közokirattal kell igazolni…

ha a felek egyezően alejárat után megállapodnak, hogy átlépik a peres/végrehajtási fázist, és közösen értékesítik az adott dolgot, errrre van lehetőség… írásban…
megállapodnak a legalacsonyabb árakban…

ezen kivétel alól van kivétel: adós védelmének gazdasági és jogi feltételei fennállása esetén lehet a lejárat előtt is…

értékesítéssel a zálogogosult üzletszerűen foglalkozik: → bedobjuk a zaciba… → „ha nem jön x hónapig, jogosult az érétkesítésre… ”

ez még nem mentesíti a zálogjogosultat az elszámolástól…

vagyonterhelő zálogjog:
teljes vagyonukat, követelésállományukra vagyont terhelő zálogjog

lebegő záogjog…
egész vaygont terheli → nem kerül ki a gazdasági forgalomba

a termelő is tud termelni tovább…
azért lebegő zálogjog, mert az mindig ott lebeg
állandó forgásban van a követelés tárgya…

van elenőrzési jog… → a bank bekérheti a mérlegeket, leltárokat… állandó kapcsolat, ellenőrzési lehetőség…



Önálló zálogjog


nem járulékos kötelezettség — itt kivételesen nem…
van kölcsönmegállapodás, de önállósodik azálogjog…

megjelölendő a fedezeti vagyontárgy… jellemzően ingatlan…
elkülönül a odlog és a követelés… ezt tovább lehet érvényesíteni…


felmondható… mer tnem járuékos…

„meg akaroim szüöntetni az ingatlanomon álló terhet"” → felszaabadul az önálló zálogjog felett…
vagy a másik felmondhatja az önálló zálogjogot és kérheti a pénzt…