További jegyzetek itt!

Megbízási szerződés


1. Megbízási szerződés fő jellemző vonásai
1.1. Alanyok
2. Titoktartási kötelezettség
3. Összeférhetetlenség
4. Megbízó jogai és kötelezettségei

harmadik személy számára…
megbízott a megbízó számára… szerződéses jogviszony keretében…

feudalizmusban is volt már… „tevékenységvégzés más részére”

ma viszont már egyenrangú alanygok között létrejött kapcsolat

a globalizáció miatt ez a szerződéstípus lett általánosság: a távoli piacokra eljutás lehetősége…
kereskedelmi képviseletek… ezeket felhasználva szokás kiépíteni a gazdasági kapcsolatokat…

helyi kereskedők mindenütt előnyt élveznek… piacismeret, illetve a saját piacán jobban használható a saját kapcoslatrendszer… ez is indokolttá tehet valakit képviseleti megbízási szerződésben…

valakinek adok egy megbízást áruértékesítésre… ilyenkor ő közvetítő kereskedő…
saját számlán nagyobb a kockázata…

viszont a területet a szakember ismeri… differenciálódás miatt egyre inkább nő a megbízási szerződések száma…


megbízási szerződésnél, miután ügyviteli kötelem, nem kell æ megbízottnak eredményt produkálnia…
a megbízott fladata a gondos és szakszerű eljárás… az eredményessége már külső tényezőktől függ…

a vállalkozási szerződésnél a válllakozói díjra csak a szerződésnek megfelelő eredény létrejötte esetén tarthat igényt… itt akkor is, ha az er
edméyn nem következik be… pl. ha az ügyvéd elveszít egy pert, attól még igényt tarthat a munkadíjra…

a meghatalmazás egyoldalú címzett jognyilatkozat… ez szerződés: két fél egybehangzó akaratnyilatkozatára szükség van.
a meghatalmazás főszabályként ingyenes, a megbízás visszterhes
előfordulhat ingyenesség, de az kivételes.

a meghatalmazás mindig jognyilatkozat tevéséhez kötődik… ez a meghatamazottat jogosítja…
a megbízási szerződés tágabb kategória… bármilyen ügyellátásra vonatkozhat…
elmegyek fogorvoshoz, megbízás: rántsa ki a fájós fogat… no hol itt a jognyilatkozat⁈

Megbízási szerződés fő jellemző vonásai


alapvető jellemző vonása: személyhez kötött szolgáltatás…
nem a どologoldalról ragadjuk meg a szerződéstípust, mint adásvételi avgy szállításinál…
személyoldal…
csak a megbízók lényegesek… nem átruházható szerződés, mivel a szakértelem és bizalmi viszony lényeges momentum…
pl. az ügyvédemnek bevallom minden disznóságomat… az orvosnak miden búm-bajom… ⇒ erős bizalmi viszony…
hűségelvre épülő viszony… (etikai kategória… ⁈) — node így fogjuk fel, hogy valakire rábízok titkot, vagyont… meghatározza, hogy a felek egymással való viszonya hogyan alakul…

a megbízottnak a megbízó érdekeinek szolgálatába kell helyeznie magát…
a megbízás szakértelmet igénylő kérdés… a megbízó, mint laikus, a megbízott, mit szakértő…
megbízott a megbízó érdekében köteles eljárni…

Alanyok


megbízó bárki lehet… pro forma elvileg.
viszont tekintettel arra, hogy a megbízás szaklrtelmi követelményet kell, hogy teljesítsen, meg vannak határozva a megbízottá válás szakértelmi követelménye
képesítés nélküli szerződésírás (zugírászat…)
gyógyítás → kuruzslás…
könyvvizsgálás…

ilyesmit csak felelősségbiztosítási szerződés kötésének terhe mellett lehet…

a megbízó határozza meg a célt… utasításkérés van…

gyakran kialakul, hogy a megbízottól azt várják el, hogy megmondja, mit csináljon… no ez irreleváns… normális megbízói szerződésben a megbízónak tudnia kell, hogy mi az érdeke…
a megbízottnak щserébe kötelessége az információ nyújtása… meg kell adnia az információt, ami alapján a megbízó választhat a lehetőségek közül…

persze a megbízott is bekérhet információt, ami az ügy ellátásához szükséges… adótanácsadó ha köt megbízási szerződést, neki kell kérnie a szüks
éges adatokat… ez is szakértelemre vezethető vissza… ha nem kérdi, akkor az az ő felelőssége…
juris némageyereknekazanyjase

Titoktartási kötelezettség


a megbízási szerződés bizalmi viszonyra épül… ha én rábízom valakire a rejtett tuitkaimat, viselt dolgomat, akkor az minimum tartsa meg…
annyira erős, hogy ennek jogszabályban rögzített védelme van, és csak abban meghatározott eljárások alapján lehet feloldozni…

pl. banktitok… ügyvédi titok… orvosi titok…

Összeférhetetlenség


nem végezhet olyan tevékenységet, ami a megbízó érdekeivel ellentétes → összeférhetetlen
pl. nem képviselhet ellenérdekelt felet is…
pl. ingatlan adásvételi szerződést ügyvéd ellenjegyez…
utána peres ügy lesz…
itt nem képviselheti az ellenérdekelt felet…
megbízási szerződés, pályázat → összeférhetetlenségi nyilatkozat is kelŀ…
PSZÁF bevizsgáltat bankot szakértőkkel … a szakértői csoport tagjainak kell összeférhetetlenségi nyilatkozat…





Szakértelmi kötelezettség…
a szakértő a tudásának legjavát köteles nyújtani…
pl. fellősség megállapításnál: ha bizonyítottan elnagyolt egy ügy, akkor fennáll a felelősség…


megbízottat terhelő figyelmeztetési kötelezettség…
pl. „kérem ezt fellebezni”
„no de annak anやagi vozata is lesz, és valószínűlegnem nyerünk másodfokon se”
„nembaj, az időtényező a lényeges itt…”

tájékoztatási kötelezettség:
a megbízottnak időről idpre be kell számolnia az ügy állásáról…
„az utasítási kötelezettség előszobája…”

elszámolási kötelezettség

személyes eljárási kötelezettség
harmadik személy igénybevételének kérdése:
megeshet, hogy a megbízási szerződés igénybevételéhez még valakit igénybe kéne venni
megbízási szerződésnél erre főszabályként nem kerülhet sor…
ha a megbízó engedélyezi, akkor lehet…

de ekkor — a vállalkozói szerződéshez hasonlatosan — úgy felel érte a megbízott, mintha magがjárna el…

kivételes esetben engedély nélkül is lehet: ha nem lehetett utasítást kérni, és ha nem vette volna igénybe, akkor nagyobb kár érheti

a megbízó kiválaszthatja a külső személyt is…

Megbízó jogai és kötelezettségei


díjfizetés:
vannak árak meg díjak
megbízottnak adok egy gépjárművet, hogy járja az országot, kössön üzletet… ha nem fizet, akkor van törvényes zálogjogom…

sikerdíj: nincs jogi akadálya a megbízási szerződés során, hogy a megbízottnak a megbízás díjon felül sikerdíja is legyen.
ezt akkor szokás adni, ha eredmény is van.
a sikerdíjas szerződés még nem vállalkozás: ez a szerződésből derül ki, t.i. hogy van megbízási díja is…

megbízónak alapvető joga utasítást adni… törvényileg külön nevesített…
szakszerűtlet persze nem lehet… eutanázia pl… vagy
„kéremszépen vágja le a lábam, mert a rokkantnyugdíj az olyan jó”


megbízott vétes szerződésszegésért felel: ha az eredmény azért marad el, mer ta megbízott nem szakszerűen, nem tudásának legjavát adja
a külső tényezőkért nem felel

elvárhatósági mérétk: nem úgy jár le, mint az az adott へhelyzetben elvárható…
ez magas, mert a szakértőtől ugye azt várjuk, hogy átlátja a dolgokat…

megbízott harmadik személynek okoz kárt: főszabályként felel a megbízott… viszont miután a megbízott a megbízó érdekében járt el, az ő érdekeit érvényesíti, egyetemlegesen felel vele a megbízó is…
az egyetemleges felelősség alól kimentheti magát a megbízó, ha a kiválasztásban nem vétkes:
ha költöztetőcéget bízok meg, és az töri be az ablakot, akkor nem terhel felelősség… ha a barátaimat kérem meg, hogy haveri alapon segítsenek, akkor annál inkább…