További jegyzetek itt!

Polgári per; Társasági jog fejlődéstörténete


1. személyes bizonyítási eszközök: tanú
2. Személyes bizonyítási eszközök: szakértő
3. Tárgyi bizonyíték
4. Szemle
5. Jogszabály értelmezése
5.1. nyelvtani szabályok alkalmazása
5.2. Rendszertani/történeti értelmezés
5.2.1. rendszertani
5.2.2. történeti értelmezés:
5.2.3. jogértelmezési módszerek

A társasági jog fejlődéstörténete

jövő héten tételsor
lesz A, B…
A: alaktani kérdések
B: gazdjogi tételek

múltkor: polgári per, bírósági eljárás szakaszai, bizonyításig jutottunk…

bizonyítási eljárás a bírósági peres eljárásban arra irányul, hogy bírósá g a döntése megalapozásához a múltban megtörtélnt eseméyneket rekonstruálhassa

ez nehéz feladat:
polgárjogi igények elévülése 5 év…
⇒ 5 évvel korábbi esemény rekonstruálása a feladat
a bizonyítás szabályai azért fontosak, mert a későbbiek során ha aigény merül fel, tudni kell, ilyen bizonyítási technikák, eszközök álllnak rendelkezésre

„a közgazdász és a jogász rosszindulatú hivatás: mi van, ha valaki nem teljesít”
⇒ a legrosszabb állapothoz képest kell döntést hozni

mi nem ismerjük a kötött bizpnyítási rendszert:
feudális rendszer: kizárólagos bizonyítási lehetőségek…
a bíróság szabadon mérlegel azokban a kérdésekben, amelyeket a felelk előterjesztettek

bizonyítási teher: annak kell bizonyítani, aki valamire hivatkozik:
vannak jogszabályok, amelyek megfordítják a bizonyítáási terhet: vélelmek

⇒ olykor a bíróság a másikfelet terheli biznyítsással:
arra hivatkozom, hogy szerzőésszegés volt, d e amásiknál vannak a dokumentumok ⇒ a másiknak ki kell adnia a dokumentumokat

hivatalból ritkán rendel el… a bíróség feladata a polgári perben, hogy közölje aperben, hogy az igények érvényesítéséhez mit kinek kell bizányítani…
a bíróságok általában ódzkodnak még ezen előzetes kötlések megtételétől… de egyre többször elmondják….

tényállás ⇒ bíróság: nem lehet tudni, hogy a bíró meliyk jogszabályt találja meg…
hogy abíró hogyan ítéli emg, melyik szabályt fogja alkalmazni, ez nem tudható…
⇒ igény érvénesítésekor:
alternatív (vagylagos) kereseti kérelem:
első körben a bíróság állapítsa eg a szerződéskötésből eredő kártérítést, VAGY ha azt nem, akkor szerződésen kívüli kártálrítést



kereseti kérelem
dekrétum: a plgári pert megindító fél kérelme a bírósáég irányában, ami arra vonatkozik, hogy a kérelemnek megefelelően kötelezze a másik felet valaminek a teljesítésére
⇒ pl.: marasztalásra irányuló kereset… stb…

polgári perben a bíóság a kereseti kérelemhez kötve van
a bíróság ezen a kereseti kérelmen túl nem terjeszkedhet:
lehet, hogy lehetne többet követelni, más követeléseket érvényesíteni… de ha ennyit kértek, ennyiről szól a per…

pl.: nem cska a tőkét lehetne követelni, hanem a kamatát is, de ha nem kérték külön azt is, akkor arról nem születik döntés.

alanyi jog: én döntök arról, hogy valamilyne követelést érvényesítek-e vagy sem…

viszonylag új szabály: a keresetmódosításra csak az elsőfokú eljárás befejezése előtt van lehetőség: másodfokú eljárásban jogkérdéekreől döntenek, (ott bizonyítékot se lehet felhozni)

a bíróság egyrészről nem terjeszkedhet túl, de a kereseti kérelemben viszont köteles dönteni…
korábban a bíróság feladata volt kitanítani a feleket, hogy „Józsikám, te még ezt a jogodat is érvényesítheted”
azért, mert ritka volt, hogy állampolgárok pereljenek

ma már jogi öngondoskodás van…

személyes bizonyítási eszközök: tanú


vannak problémái…
lehet, hogy a taú nem emlékszik pontosan, ha elég alaposan emgbeszéljük vele…
⇒ más bizonyítási ezsközök is fontosak…
a tanú ember, van memóriája, ami kopik…
⇒ nehéz kizárólag tanúkkal bizonyítani valamit…
„teljesen független vagyok” — de pontosan emlékszem, hogy 5 éve délután ötkor mi történt…
⇒ volt óra a falon? ha mindenre emlékszik, akkor erre is

eskü a magyar szabálkyok szerint nincsen, de a hamis tanúzást törvény bünteti
a tanúnak muszáj megjelennie, de nem muszáj emlékeznie bármire is…
a tanú első idézéskor beteg… másodikat elfelejti… harmadjára rendőri felvezetéssel jön…

normális ember gyűlöl bíróságra járni — az csak a jogászok kedvelt szórakozása
⇒ gyakran elő kell vezetni s tanút…
a bíróság igazolást ad, útiköltségeket térít

közeli hozzátartozó ügyében, elfogultság esetén a tanúvallomás megtagadható

Személyes bizonyítási eszközök: szakértő


ha egy per eldöntése szakkérdéstől függ…

plafon beszakad… közös tulajdon…. szavatossági igény: hiba ⇒ árengedmény…
bíróság ⇒ igazságügyi szakértő: az ilyen műszai állapotban lévő házra, ahol ilyen áron értkesítenek lakást, az értékesítési ár alacsony volt, vagy magas
⇒ a szakértő csinált összehasonlítást…

a szakértőnek kérdést tehet fel a bíróság, kérdést tehetnek fel a felek

igazságügyi szakértő: speciális jogállású… a névjegyzékökbe nehéz bekerülni…
szakértő lehet más is, én hozhatom a magánszakértőmet…
a per eldöntése szempontjából az igazságügyi szakértőnek van szerepe:
a peres felektől való függetlensége alapvető
a bíró választja ki, hogy hogy választ szakértőt
⇒ a bíróság a jogi kereteket adja, a szakértő válaszol…

üzletrész adásvételi szerződés szerződésszegés miat tnem jöt tlétre…
mekkora kár jött létre ebből kifolyólag?
⇒ közgazdasági igazságügyi szakértő: mennyit ért az adott vállalat, amié az üzletrész votl?

ha az egyik fél megrendíti a bíróság hitét a szakértői jelentés megalapozottsáágval kapcsolatban — jön az újabb

Tárgyi bizonyíték


alapvetően okirati bizonyítás
nem feltétlenül közokirat:
bármi alkalmas egy múltbeli esemény bebizonyítására

pl.: fax: elküldtem? a faxot meg lehet babrálni…

felek közti tárgyalás:
szüban zajlik… a lehetőségekhez képest dokumentálni kell
helyben nicns lehetőség jegyzőkönyvre: ez a bizalom hiányának a jele
⇒ tárgyalási emlékeztető postakönyvvel… a másik vitatatja, hogy úgy volt-e… de a tárgyalás, és az ottnai vita ténye az megmarad


Szemle


pl.: abban a kérdésben kell dönteni, hoyg egy ingatlant meg lehet-e közelíteni ⇒ a bíróság kimegy és helyszíni szemlét tart


a bizonyítás fontos, mert a másodfokú bíróság érzékenyen reagál arra, hogy ha az elsőfokú ítélet megalapozatlan ⇒ eljárási hiba történt ⇒ bizonyításkiegészítésre köteleizk a bíróságot:
meghatározzák, mit bizonyítson


Jogszabály értelmezése


a jogszabály absztrakt szabály… azt kell megállapítani abíróságnak, hogy a tényálás lehetővé teszi-e a jogszabály alkalmazását

nyelvtani szabályok alkalmazása


'88 GT-tv: még nem szerepelt benne, hogy kéttagú társaságból nem lehet tagot kizárni
⇒ volt, hogy egy 99%os tulajt kizárt egy 1%-os… mert elhetséges volt…

BT-knél:
a tagok kizárhatják azt a tagot a társaságból, aki a társasági célok elérését nagyban akadályozza:
⇒ a tagokból az következik, hogy több tag van mint kettő… ⇒ az ügyek felét emgmentette a nyelvtani logika…

Rendszertani/történeti értelmezés


bíróban elképzelés, hogy az adott jogszabályt lehet-e alkalmazni
de meg kell vizsgálni, hogy az értelmezés össszhangban van-e a jogrendszer többi részével

rendszertani


megvalósul a jogik koherencia?
a jogágaknak összhangban kell lenniük: ami a polgárjogban tilos, az máshol is az

történeti értelmezés:


hogy alakult akkoriban a társadalmi rendszer, mi lehetett a jogalkotó feltehető akarata?

'80-as évek végén: állami vállalatu privatizáció:
vendéglő szerződéses üzemeltetésben
feltételhez kötött: aki a legtöbb haszonbérleti díjat fizeti, azzal kötik meg….
tapasztalt vállalkozó csillagos egekig felveri az árat… megkötik szépen a szerződést…
aztán másnak a szerződést megtámadta szolgáltatás—ellenszolgáltatás től nagy értékkülönbözete miatt
⇒ biztos ő az ügy nyertese…

jogértelmezés:
(csúnya átverésről van szó ⇒): a szolgáltatás-ellenszolgáltatásra vonatkozó keresetet itt nem lehet alkalmazni, mert maikor 1959-ben el lett fogadva a polgári törvénykönyv, akkor az az állampolgárok egymással való viszonyára volt alkalmazható, állampolgári tevékenység…
a szerződéses viszony viszont gazdasági tevékenység, tehát itt nem alkalmazható

jogértelmezési módszerek


alanyioldalról: kinek vna lehetősége jogértelmezésre?
- a jogalkotónak: ez autentikus jogértelmezés
 a jogalkotó definiál fogalmakat
tudományi jogértelmezés:
a jogirodalom feldolgozza a jogszabályokat


törvények indoklása: minden törvénynél a törvényelőkészítők indoklása is ottvan:
egy jogszabály meghozatalánka mi volt a társadalmi megalapozása?
ezek nem jogi normák, de felhasználják

számviteli törvény:
érdeme smegnézni a hozáz kapcsolódó előterjesztést—indoklást:
az leírja a jogalkotói akaratot, nem bikkfanyelven

BH - bírósági határozat: konkrét ügyben születtek, d e jelentós részben jogszabályi értlemezést is tartalmaznak

bírósági ítélek: az ügy érdemében hoz döntést, eldönti a kereseti kérelemben megofogalmazott kérdéseket…
A Magyar Köztársaság nevében…
az ítélet második része az indoklás:
tartalmazza, hogy mit adtak elő a felek…
milyen bizonyítékok, mit állított egyik/másik fél…
ehhez kéepst mit állapított meg a bíróság — a bíróság szabadon mérlegel ezen a téren: mit állapít meg, és miért?



nemperes eljárás:
pl. cégeljárás, cégbejegyzés a Cégbíróságon:
nem kell alperes, felperes, nincs szóbeliség…

nincs bizonyítás: ha bizonyítási kérdsé merül fel, akkor nemperes eljárásra nincs már lehetőség


⇒ polgári peres eljárás VÉGE

kérhető, hoyg szó szerint kerüljön jegyzőkönyvbe, amit mond
minden fél kérdést tehet fel, iratot megtekinthet


A társasági jog fejlődéstörténete



1723: könyvvezetésre vonatkozó törvény: kereskedők könyvvezetési kötelezettsége: az adóztatás biztosítására…
⇒ ellenőrizni lehetett a kereskedő jövetelmeit
⇒ az igényérvényesítés bizonyítható

1840: ipartörvények:
8 törvény: értékpapírok kérdése
kkt, bt, rt
csődtörvény: csődeljárás alapvető szabályai
előírás a kereskedelmi, fuvarozási tevékenységről
kereskedelmi kamarák előjogszabálya: érdekérvényesítás, miegymás
pénzforgalmat befolyásolóak…


nagy jelentőségűek: feudális keretek között tőkés intézmények születnek:
még vannak feudális kötöttségek…
de kereskedelmi ügyekben lehetőség van rá csődbíróságnál, hogy polgári származási ülnökök vehessenek részt: korábban ez nemesi kiváltság volt


1875 évi XXXVII. tv.:
kt.: kereskedelmi törvény: szabályozta a kereskedők jogállását (mai értelembe vett gazdasági társaságok)
kkt, bt, rt-re vonatkozó szabályok
státuszjogon kívül kereskedelmi ügyletek is: cska kereskedők által kötött: bizományi, fuvarozási ügyletek…

nem volt magánjogi törvény, d ea kereskedelem fejlődése elengehetetlenné tette egy kereskedelmi törvénykönyv létrejöttét
külföldi (német) mintákat vett alapul…: német kereskedelmi törvények magyar viszonyokra adaptálva…

jött a német tőke, és találkozott a 100 évvel azelőtti törvényeivel

ezek fokozatosan kerülnek ki a hatályos jogokból

1930: 30 évi V. kt. törvény a korlátolt felelősségű társaságokról:
válságok miatt a korlátozott felelősségű társaságokat is szabályozni kellett
ezt vette alapul a szocialista jogalkotás, ezt „szocializálta”… a mostani szabályozás is erre nyúl vissza


szoci: volt egy és oszthatatlan állami tulajdon…. ezen belől az állam elkülönített aévagyponokat, ezekre telepített szervezeteket: ezek voltak az állami vállalatok.
külföldi érdekeltségek elvben megmaradtak
a társasági jog alvó jog ovlt, nem alkalmazták…
szocialista integrációban alkalmazták a szocialista vállalatot részvénytársasági formában…


1970 szocialista társulási szabály:
tvr: szoci állami vállalaotk meghat. feltételek között gazdasági jogi személy társulást hozzanak létre, ott termelő tevékenységet végezzen
Magyarországon volt egyedül lehetőség társulások alapítására:
az állam lemondott társaságalapítási monopóliumát…


állam maga döntött addig arról, hogy egy szükséglet kielégítésre érdemes-e…