További jegyzetek itt!

A bíróság intézménye


1. 2002 óta négyfokú bírósági rendszer:
2. Legfelső Bíróság
3. A felek egyenjogúságának elve
4. Nyilvánosság elve
5. Jogerősség
6. Védelemhez való jog
7. Szóbeliség
8. Társas bíráskodás elve
9. anyanyelv használatának joga
10. Ártatlanság vélelme
11. Eljárási rend


előző alkalommal:
választott bíróság
előnyei, hátárnyai,
gazdasági életben preferált:
sok előnye van...
pl.: gyors, titkos, olcsó...

arra alapoz, hogy megegyezéssel oldja meg aproblémát --> a szereplők hosszú távon egymásra vannak utalva,
nem a legjobbak a vérre menő ítéletek...

elkülönült hatalmi ágként van rendes bíróság is..
végrehajtói-bírói-törvényhozói hatalmak szétválasztáása..

2002 óta négyfokú bírósági rendszer:


elsőfokon városiak: polgári és büntetőügyben is áltlaános hatáskörű bíróságok:
minden ügyben ők döntenek, kjkivéve azt, ami jog szerint nem az ő hatáskörük..
ilyenből van néhányszáz...

másodfokon: megyei jogúak, összesen 20 darab...
Fővárosi Bíróság is ilyen
ezek járnak el mindazon ügyekben, amelyeknél másodfokú eljárásban kell dönteni fellebbezés miatt...
egy sor kérdésben elsőfokon jár el, ezt az eljárásjogi törvények határozzák meg...
a nagyobb horderejű ügyek tartoznak ide, pl.: nagy pertárgyérték esetén, ha sok pénzről van szó...
illetve ritkább ügyek, speciális szakértelmet kívánó ügyek...

kevés a szabadalmi, sajtóhelyreigazítási ügy... ezek ide tartoznak...
emberölési téma már elsőfokon ide tartozik... alaposabb bizonyítás kell hozzá..

tervben voltak az ítélőtáblák:
összesen 5 van: Debrecen, Szeged, Pécs, Győr, Budapest:
másodfokon járnak el a megyei bíróság után...

negyedik: Legfelső Bíróság:

Legfelső Bíróság


Markó utca 16.
nagyon szűk körben jár el, rendlívüli perorvoslati ügyekben jár el
jogegységi határozatokat is hoz: ez biztosítja, hogy az ítélkezési gyakorlat egységes legyen az országban...

a néme, kontinentális jogrendszerben és az angolszászban eltérő az ítélkezési mechanizmus:
angolszász: a precedensjog a jellemző, egy ítélet nem a jogszabályon alapul, hanem inkább azon, hogy az adott ügyben a korábbi bíróság milyen módon járt el...

ez a kora feudalizmusban alalkult ki, a tőkés társadalom nems zilárdult meg, minden vagyonjogi perben külön kellett küzdeni...
a polgári forradalomban törvényi jog alakult ki ⇒ Francia Forraadalom: Code Napoléon: kiseb változtatásokkal, de máég mindig érvényben van...

a magyar jogfejlődés spéci:
1959-ben született az első polgári törvénykönyv....
késleltetett polgári forradalom miatt voltak:


visazont a törvényi jog a döntő, a bíróságok jogszabály alapoján kell döntsenek...
viszont a jogszabályok értelmezése gyakran sok probblémát okoz, mivel a jog absztrakt fogalomrendszerrel dolgozik, a bírónak a dolga eldöünteni, hogy egy jogszabályt lehet-e aékalmazni, vagy nem...
Új gazdasági jelenségnél van jelentősége...
előfordul, hogy az elsjáró bíróságok ugyanazon ügyekben másképp döntenek...
No hogyha ilyesmi van, ez azzal jár, hogy nem mindig kiszámítható a piaci szereplőknek, hogy hogyan kell eljutni egy igényhez....

ezen problémák elkerülése érdekében a Legfelső Bíróságnak megvan a lehetősége jogegységi határozatot hozni: ha a városi bíróságok eltérő ítéletet hoztak, akkor a Legfelső Bíóságra hárul a jogegységi határozat emghozatalának a felleőssége...
ezelkneka célja egységfestíeni az ítélkezési gyakorlatot, ezeket ki is kell dönteni ahivatalos lapban... ha vna egy ilyen, ettől kezdve ezt kell az alsóbb bíróságoknak figyelembe venni

általában ezek közelítenek a jogalkotáshoz, nem érik el azt az absztraktsági szintet, mitn egy jogszabály... de ettől még kötelező..
általában időlegesek, mert van periodicitás a jogalkotásban..
a jogalkotás be szokta építeni a törvénybe ezeket...

BH-kat is tesz közzáé a Legfelső Bíróság... (CD-jogtár ⇒ döntvénytár)
jogi értelemben nem kötelezőek, tehát ez alapján nem lehet igényt érványesíteni, de egy ilyen ügyben tett bírósági ahtározat mégis befolyásolja a döntési gyakorlatot...
ha a perben hivatkoznak erre, akkor a bíró általában örül, hogy nem kell ebben a kérdésben már döntenie, megtette helyette más... de ettől még nem lesz kötelező érvényű...


Bírói függetlenség és pártatlanság elve
van egy szerevzeti elkülönültség...
a függetlenség és pártatalnaás azt jelenti, hogy az eljáró bíró a jogszabálynak és a saját ellkiismeretének van alárendelve...
a bírót nem lehet utasítani, hogy miylen döntést hozzon...
még a koncepciós perekben sem lehetett kimutatni, bár szociológiai értelemben befolyásolva voltak...

⇒ a bírónak csak a jogszabályokat kellett betartania...
meg a lelkiismeretét, emiatt azonos kérdésben születhetnek más döntések...
bírói szuverenitás

a bírónak nem lehet pártkötöttsége
rendszerváltás: a pártoktól is függetlennek kell lennie a bírónak

A felek egyenjogúságának elve


minden eljárásban függetlenül annak polgári vagy büntetőjogi voltától érvényeüsl a felek egyenjogúságának elve:
van alperes-felperes, illetve van vád és védelem...
minket a bünteőjog értekel, de tanulmányaink miattt a vagyonjogit nézzük:
itt kontradiktórius eljárásban (mindkét félnek megvannak a perjogi szbaályokban biztosított jogai (minkdkét félnek joga van kérdést intézni a másikhoz, iratokba betekintsen, stb...)) a felek egymás mellett állnak hierarchikusan,
a bíró pedig felettük áll...

Nyilvánosság elve


nyilvánosság elve: az ítlkezés visszavonhatatlan elve:
bármilyen tárgyalásba be kell tudni mennie mindenkinek...

50-60éves nénikjárnak a Markó utcában teremről teremre, és csemegéznek...
a fiatalok kocsmázni járnak, az idősek tárgyalásokra... mindenkinek megvan a maga szórakozása...

a nyilvánosság azért alapelve az ítélkezésnek, mer tígy az ellenőrzés is megvalósul, nyomásgyakoralás nélkül..

2007-től a netre fel kell tenni a Legfelső Bíróság döntéseit..
Egyedi érdemi határozatok, anonimizált ítéletek..
mit ügyködött a bíróság...
⇒ a nagyfokú nyilvánosság jelentős befolyással van az ítélkezsé minőségére: nem lehet megalapozatlan ítéletet hozni, ha egyszer 25 jogász ott szörföl a neten és nézi az ítéleteket...
ezekből kiszedik a peres felek neveit, csak az ügyvédek nevei vannak kint...
ez fura, mert a bíróságon eprsze kiírják...

bár nyilvános, a tetszésnyilvánítás viszont nem megengedett...

a nyilvánosság korlátozása megengedett, a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén...
pl.: államtitok, szolgálati titok...
illetve a a nyilvánosság kizárását a felek méltáényolható érdeke indokolja...
pl.: szabadalommal nem védett dologról szóló vita, fontos, hogy ne legyen köztudomású...

tükösítés: Titkos ÜgyKezelés
...aki államtitok közelében van, az már nem piskóta...

az ítéletet viszont mindig nyilvánsoan kell kihirdetni, ott nem érvényesülhet a zártság...


jogorvoslathoz való jog

a bíró ember, a döntésében mindig vannak szubjektív elemek...
ítélkezésében bennevan az ítélkezés lehetősége is...
hogy ennek ne a feél legyen a szenvedő alany, ezért van a jogorvoslathoz való jog

⇒ kétfokozatú: elsőfokú eljárás, illetve fellebbezési: az utóbbinak kell a tévedéseket kiküszöbölnie

⇒ jogerősség kérdése

Jogerősség


amíg nem jogerős egy ítélet, nem lehet rá hivatkozni, mert van még fellebbviteli lehetőség: vagy megváltoztatják, vagy nem...

a felek számára megállapít még jogot és kötelezettséget...
a másodfokú ítélet végrehajtható is...

az elsőfokú ítélet már jogerőre emelkedhet:
elsőfokú bíróság jól letárgyal, meggyőz mindenkit...
ha az, akinek hátrányos az ítélet, nem nyújt be fellebbezést, a bíróság hoz egy végzést, mikor zárta le az ügyet...
ha fellebbeznek, akkor megy tovább másodfokra az ítélet...

alaki jogerő:
az ítélet, a bírósági döntés megfellebbezhetetlen:
az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs
az eljárásjogi döntéseknek csak két foka van...

perújíytás: tény kerül napvilágra, amit ha figyelembe vehettek volna, más ítélet születhetett volna...
ennek utólag kell megszületnie
ez 5 évig működik... azért van időben meghatározva hogy a kialakult rendet ne bontsa meg... — ez már társadalmi érdek

felülvizsgálati eljárás:
60 napig lehet benyújtani, akkor kerülhet sor rá, ha az ítélet kimutathatóan valamilyen törvénybe ütközik.. a kérelnet befogadják vagyelutasítják...

rendkívüli perorvoslat: a jogerőset módosítják... kezdődhet minden elölről... ⇒ 8-10 évig tartó pere

93'xxx. tv: lehet menni Strasbourgba: emberi jogok sérülésénél...

azt vizsgálják, hogy pl. túl hosszú volt az eljárás:
indokolatlanul elhúzódó per

gyanúsított- terhelt- elítélt...

volt-e védelemhez való jog...

6. cikk: határidőn belül születő ítélethez való jog...


ha valaki önként megy választott bíróságra, elfogadja, hogy az egyfokozatú...

Védelemhez való jog


akit gyanúsítanak, joga van arra, hogy jogot végzett ember segítségével védekezhessen...
ha valaki védekezésre képtelen állapotban van mondjuk anyagi viszonyok miatt, a bíró kirendelhet pártfogót melllé...

nagyobb büntetőperekben a védelem kötelező...

Szóbeliség


a bíróság csak olyan tényekre és bizonyítékokra alapozhatja az ítéletet, amelyeket az eljárás során megvizsgált...
mindent a tárgyaláson kell megvizsgálni, emiatt is elhúzódhatnak a perek...
nincs olyna tanúvallomás, hogy csak elküldöm a vallomásom, olvassák fel... a kérdezés jogát meg kell adni...

mindent le is írnak persze jegyzőkönyvben...

ha a tanú nem akar eljönni, kap egy bírságot... először mondhatja még előtte, hogy nem ér rá, általában harmadjára lehet elővezetés terhe mellett idézni...
időnként rendőri felvezetés mellett jelenik meg a tanú...

a bíró csak a tárgyaláson érintkezhet egy ügyvéddel...
az akta bentvan a bírói dolgozószobájában, tehát legalábbis köszönhet az ügyvéd a bírónak...
de nem döngethet be az ügyvéd be a bíróhoz, hogy kezébe nyomjon egy okiratot... mert mindent iktatni kell, bélyegzővel ellátni...
a bíró meg az ügyvéd elvileg nem ülhet le a kocsmába megbeszélni a dolgokat egy sör mellett...
lehet elfogultsági kifogást emelni ilyen esetben... ekkor új bírói testület hoz ítéletet...



ha a bíróság eljárási szabályt sért, a határozatot rögtön hatályon kívül lehet helyezni

Társas bíráskodás elve


társas bíráskodás elve: vulgárisan: több szem többet lát...

a bíró kisebb ügyekben egyes bíráskodás jogával is dönthet…
pl.: valakit lehülyéznek…. lehülyézte? lehülyézte. Jó, ennyi, egy bíró elintézheti….
vagyonjogi perekben már ritkább….

az eljárási szinttől függ a társas bíróság…
elsőfokon:
egy hivatásos bíró, és kettő népi ülnök…:
a házasságok 50%-a válással végződik…. ott egy hivatásos bíró, + két népi ülnök, egy nő, egy pedagógus: gyermek esetében fontos….

a népi ülnök feladata az egyes ügyeket a társadalmi megítélés oldaláról megközelíteni:
ő a laikus elem: az esküdt…

másodfokon már mindig tanácsban születik meg a döntés, de amásodfokú tanács már három hivatásos bírából áll…:
jogkérdés: van joga? nincs hjogya? helyesen alkalmazták/értelmezték a jogszabályt?

a három hivatásos bíró között:
középen tanácselnök… ő jegyzőkönyvezik, vezeti a tárgyalást
előadóbíró: felterjeszti, előkészíti…
és egy szavazóbíró: lehet különvéleménye…

először a legfiatalabb dönt, itt is fegyelminél…: így az idősebbek nem nehezednek rá a tapasztalatukkal, nem gyakorolnak nyomást

anyanyelv használatának joga


mindne eljárásban joga van mindenkinek arra, hogy za anyanyelvén adja elő a védekezését… ebből következően az államnak gondolskodnia kell a tolmácsról… nem csak bíróságban, nyomozásnál is… ⇒ a külföldi bűnözők gyakran kérnek elég spéci tolmácsot…


Ártatlanság vélelme


amikor elkapják a gyilkot, kezében késsel, előtte a hulla… akkor is megilleti az ártatlanság vélelme…
ez bizonyítási kérdés: azt jelenti, hogy amíg a vád képviselete kétséget kizáróan nem bizonyította, hogy ő követte el a bűncselekményt és úgy, addig az elkövető ártatlan:
megfordula bizonyítási teher, nem az elkövetőnek kell kimentenie magát, hanem a vele szembenállónak kell bizonyítékot hoznia…

Eljárási rend


tényállás megálapítási szak:
a bírónak meg kell állapítania azon körülményeket-eseményeket, amelyek az ügy elbírálásához szükségesek

aztán jön a jogszabályok értelmezése:
mi van a jogszabályban, mi a jogalkotó feltehető akarata, tudom-e használni a jogszabályt?

végül: döntéshozási szakasz


elbirtoklás: hogy lehet bizonyítani, hogy 10-15 éven át birtokoltunk…?
a bizonyítás a legnehezebb: egy múltban lezajlott eseményt kell rekonstruálni…

a szomszéd telkéből el akarok birtokolni egy kis részt… tudtuk, hogy aszámszéd meghalt,
de örökös mindig van, ha más nam, akkor állam…
tehát tulajdonos megvan, csak mindig kérdéses ki perel kicsodát…
⇒ hogy lehet bizonyítani, hogy bitrokoltam?
hirdetést kell feladni 5-6 napilapban: telekkiigazítást szeretne…
ha sokáig nem jelentkezik a tulajdonos (az állam), megtörtént az elbirtoklás…
ottvan az elbirtoklás ténye 5-6 napilapban….