További jegyzetek itt!

Képviselet


1. Képviselet
2. Min alapulhat a képviselet intézménye?
2.1. Törvényes képviselet:
2.1.1. szervezti képviselet
2.2. Meghatalmazáson alpuló
3. Mikor szabályos egy meghatalmazás?
3.1. Közokirat
3.2. Teljes bizonyító erejű magánokirat
4. Alanyváltozás a gazdasági forgalomban - jogutódlás
4.1. Általános/Univerzális/Egyetemes jogutódlás
4.2. Egyedi jogutódlás
5. Többalanyú jogviszonyok
5.1. Egyetemlegesség
5.2. Együttesség
6. Tárgyi védettség:
7. Tárgyi kötöttség
8. Alanyi jog
9. Joggal való visszaélés


jogalanyok kategóriái voltak, különböző jogipozíciók...
ember, űállam jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek...

vannak más szerveződések is: szervezetként funkckionálnak, de nem vesz róluk a jog tudomást,
pl.: hallgatói közösségek
ha vagyoni forgalomban való részvételük indokolttá tenné, rdndelkeznánek, de mégsem teszik...

a jog azért adja a jogalanyiságot, hogy a kereskedelmi fogalomban jogokat és kötelességeket szerezhessen


köteles önmaga rész venni benne, vagy más kell jognyilatkozatot tenni?

==>

Képviselet


a kereskedelem kiszélesedésévelk vált általánossé

gyakran kkell több helyen nyiltakozatot tenni, és mivel a szervezet jogilag nem osztódik, kell a képviselet intézménye...

DEF:valaki nevében más javára teszünk jogniylatkozatüt úgy, hogy a másik lesz a kedvezméynezett., jogosított, kötelezett...

ez mindig jogniylatkozat megtételéről szól...
ha vlaaki valakinek érdekében eljár, az még nem képviselet:
a nyilatkozat legyen képes arra, hogy jogi hatást váltson ki
pl.: szerződés: meghatalmazok valakit, hogy a nevemben aláírja..
==> adásvételi kötperő jön létre köztem és a harmadik fél közt...

perbeli képviselet: ügyvédnek megadom a jogot.. fleugrik, elmondja, eresetet módosít...

vki érdekében járunk el, ez lehet ugyanolyan fontos
Hallgatói Önkormányzat jön, és veri a tamtamot, hogy kevés a vizsganap.. ez jogilag nem képviselet, de etőtl még lehet fontos...

nem minden jognylilatkozat tehető emg képviselet útján: van csak személyesen megtehtő:
pl.: családjog:
képviselő útján nem lehet házasságot kötni, a barűátomat nem kérhetem meg, hogy legyen szíves elrebegni a boldogító igent helyettem
vagy: öröklési jog...

vagy: rt.-ben FB-tag... az FB, igazgatósági tagség is csak szeméylesen látható el...

akkor van képviseletre lehetőség, ha ezt a felelősségek elhetővé teszik...
szerződéskötés: vannak jognyilatkozatok, melyek csak személyesen láthatók el, pl.: megbízási szerződés... ez személyhez kötődik... Bizalmi jellegen alapul a jogviszony..

meghatalmazás ==> van helye itt emghatalmazásnak?

Min alapulhat a képviselet intézménye?


a képviselet kialakulásának jogcímei (miylen jogszabályon alapul?)

Törvényes képviselet:


ez nem különösebben nehéz... jogszabályon alapul, mindig van mögötte jogszabály ==> nem kell keresni az egyéb papírokat.. pl. cselekvőképtelenségnél a szülő eljárási jogosultsága
nem a papírt kell követelni, hanem a tényt kell vizsgálni, hogy az illető tényleg szülő/gondnok/gyám...

gyermek örököl... lehet, hogy a szülő megjelenik, és a törvényes képviselet alapján nyilatkozatot tesz...

szervezti képviselet


törvényes képviselet sajátos fajtája..
„vezető tisztségviselőnek kell a cég képviseletét ellátnia”

in abstracto(általánosságban): anélkül, hogy tudná a jogalkotó, ki az, a jog kimondja, hogy a kft. ügyeit az ügyvezető igazgató képviseli

ügyvezető jogosult a jognyilatkozatot megtenni, de hogy ki is ez konkrétan, ezt a Cégjegyzékben kell megkeresni
(==> a jognyilatkozat tevésére feljogosult személy személyét meg kell tudni állapítani)

==> X

Cégjegyzés !== Cégbejegyzés:
Cégjegyzés: clgjegyzési jog: a vezető tisztségviselő a jognyilatkozatot úgy teszti, hogy asaját aláírását, és a cégnevet kapcoslja össze...
ez egyre inkább megy ki a divatból, de még érződik a pecsétmánia....
„az a cégszerű, ami le van pecsételve, ezért legyen szíves mindenki mindent lilával telenyomkodni...”
... ennnek történei oka van, mert korábban a bélyegzőkiállítás is monopólium volt..

ma már lehet olyat gyártani otthon...
már pecsét nem kell, viszont a cégnévvel össze kell kapcsolni mindenképpen - hogya acégnévvel össze van kapcsolva az adott személy
ebőbl pontosan lehet tudni, kinek javára szól az aláírás...

ingatlanvétel: a cég vagy a mi javunkra jegyezzük-e be az ingatlant? ez az aláírástól függ, hogy az cégszerű-e
ha rosszul írunk alá, más lesz a jogosított/kötelezett....

a képviselet alapulhat meghatalmazáson is


Meghatalmazáson alpuló


egyoldalú címeztt jognyialtkozat:
egyoldalú: csak a meghatalmazó személye döntő, deezt nem kell elfogadni, sme a meghatalmazottnak, sem annak, akinek ez a meghatalmazá szól...
a PTK-ban van erről kivétel, de jellemzően nem kell elfogadni a meghatalmazást...

címzett: valakinek szól név szerint

„kinek a nevében mit írjak alá” - ezt a szerzőlsben jelezni kell:
„XY mint képviselő járt el Jóskapista mgehatalmazása alapján, az ő javára..”

pl. rt-ben tagot lehet képvislelni a taggyűlésen, mindig a vezető tisztségviselőnek kell elbírálnia, hogy a meghatalmazás szabályos-e, lehet-e érvényes döntéseket hozni...?

Mikor szabályos egy meghatalmazás?


lehetséges a vagyonjogi forgalomban közokirat, teljes bizonyító erővel rendelkező magánokirat...

Közokirat


az az okirat, amely egy jogszabály alapján jogsz. felhatalmazás alapján olyan személy által kiállított okirat, akit a törvény erre felhatalmaz...

pl.: régebben az Egyházak voltak a hiteleshelyek, most a
- közjegyző
- önkormányzatok
...
pl.: anyakönyvi kivonatot nem készíthetek, el kell batyogni az Önkormányzathoz..
.

pl.: SZületési anyaönyvi kivonat:
ha az van ráírva, hogy 1987-ben születtem, akkor az tuti

Egyetem közokirat kiállításra jogosult ==> az index közokirat...
... van ebből néha probléma.......


==> ha egy közjegyző állít ki meghatalmazást, akkor azt megvizsgálja, hogy a személy létezik, meg miegymás...


Teljes bizonyító erejű magánokirat


vagy csak röviden magánokirat:
„Tényleg az illető írta alá ezt a jognyilatkozatot...”

hozom a két tanút: azt tanúsítják, hogy én írtam alá, nem pedig azt, hogy mit írtam alá...

==> le is lehet takarni, hogy mit írok alá, csak azt kell tanúsítani, hogy én voltam, aki aláírta...

cégszerű okiratnál: ot tnem kell a tnaú, elég cska a cégszerű aláírás...

meghatalmazás adása, elfogadása:
meg kell viszgálni, hogy a meghatalmazásban benne van-e tartalmilag az, amire azt állítjuk, hogy meg van hatalmazva...

pl.: közgyűlésen: csak napirendben szereplő pontok megvitatására jogosult ==> új pontra nem szavazhat...

lehet tárgybeli, időbeli korlátja...
meg lehet kötni úgy is, hogy csak igennel szavazhat...
ez kötött mandátum... ez belső ügy, kifele hatálytalan... ha ezt megszegi, ettől méga döntés érvényes, de kártérítési lehetőségem van.

a jogszabály is megszorítja, legfeljebb egy évree lehet őket adni...



Alanyváltozás a gazdasági forgalomban - jogutódlás


kötelezett helyett szerződésbe belép másvalaki...

általános vagy univerzáls jogutódlás
egyedi jogutódlás...

Általános/Univerzális/Egyetemes jogutódlás


a jogok és a kötelezettsgek számbavtel nélkül változatlanul fognak átmenni az egyik jogutódról a másikra...
minden jog és minden kötelezettség a maga teljességében megy át

pl.: ha történik egy átalakulás... vagy teljes felvásárlás...
==> a felvásárolandó céget teljesne átvilágítjuk, szerződéseket-kötelezettségeket teljes egészükben megviszgáljuk
==> ez kell a per- illetve környezeti kockázatok megállapításhoz
==> beárazáshoz kell

ha felmerül egy kötelezettség később, a jogutód nem mondhatja, hogy „bocsika de nem vállalom”...

kötelezettségek, pl.: környezeti károk: szocializmus időszakában erre nemigen figyeltek...
egy általános jogutód nem mondhatja, hogy azt még az előd tette
==> biztossítások, garanciák a föl nem mért dolgokra...

==> a léynege az, hogy ha felmerül egy új igény, akkor az is kötelezetség...

pl.: öröklés ilyen még: előfordulhat, hogy örököl eg yolyan kötelezettséget, amiről nem tud...
viszont elég cska a hagyaték mértékéig

Egyedi jogutódlás


==> konkrétan nevesített jogot / kötelezettséget adunk át...

jogátszállás, kötleezettségátszállás is lehet...:
jogátszállás: engedméynezés:
banki gyakorlat: követelések engedményezése...
követelésem van valkivel szemben, vételárkövetelés...
bankhitelt veszek fel, fedezetként engedményezem a kötelezettséget a banknak: ő lesz a kedvezményeztt.


Többalanyú jogviszonyok


szerződés ==> van jogosult, kötelezett...
mindkét oldalon lehetnek többen is...

van együttesség, egyetemlegesség

Egyetemlegesség


azonos jogviszonyban lévők közt rendkívül szoros a kapcsolat
(bármelyiknek a magatartása kihat a többire) = „bocsika, nem én csináltam, hanem a másik volt...” — ez nem működik

pl. Kkt tagai közül ha egyvalaki cisnál valamit, kihat magatartása a többiekére...
ha valaki miatt fizetésképtelen lesz a kkt/bt, ettől még mindenki felel:

a követelő bárkitől követelheti a pénzét, helyt kell állni a teljes tartozásért...
viszon utána ő is követelheti a többi belső tagtól... a saját részét már nem...

==> így parcellázódik a tartozás...

==> hitelezőnek biztosított rendkívül kedvező pozíció

ha a jogosulti oldalon vannak többen...:
házastársak közös számlája... egyetemleges jogosultság...
==> ki lehet kérni az egészet... pl. ha összevesznek

Együttesség


együttes jogosultság/kötelezettség:
mindenkinek cska a rá eső arányban lehet teljesíteni a kötelezettséget...

társasági forma: közös vállalat:
még van ilyen... 20-30 évre nyúlik vissza, nem változott meg....
a tagok a vagyoni hozzájárulás arányában felelnek korlátlanul...

==> csak az összesezt lehet együttesen perelni...
==>lényegesen nagyobb a hitelező kockázata..


egyéb jogágak:
betörtek a szobámba, elloptak csomó mindent, engem kár ért...
elvileg az egyetem tartozik kártérítéssel...

ha pl. bíróségi intázményt perelünk, mret rossz döntést hozott
strassbourgi emberjogi egyezmény: mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz, pl.: ésszerű ahtáridő: 5 évvel már lehet menni Strasbourgba...
 ha megállapítható a bírósági mulasztás, akkor az egy bíró mulasztása... itt kifele a bíróság tartozik felelősségel, befele pedig a károkozó...
Országos Igazságszolgáltatási Tanács jelöli ki a bíróságot (saját kértérítésem ügyében nem én döntök)...
Viszonylag kevés ilyen ügy van..

ritka a bíróságokkal szembeni kártérítési per, de egyre gyakoribb



Nem minden jog/kötelezettség egyforma, ez attól függ, melyik szférában állapítjuk meg a j-kat és k-ket...
alanyi jog
tárgyi kötöttség
tárgyi védettség

Tárgyi védettség:


a jpgszabályra, effektív jogi normára gondolunk...
a jogalkotó a jogszabályra gondol...

betörtek irodámba, én vagyok a sértett... én vagyok az alany..
a jogalanyoknak nincs döntési kötelezettsége abban a vonatkozásban, hogy mi legyen a megoldás...
el kellett menni rendőrségre...
végül: csak pénzem és telefonom tűnt el...
akkor a feljelentést hagyjuk... de már nem lehet megbocsátani jogilag, ha a rendőrség tudomást szerzett a lopás minősített esetéről... be kell indulnia az egész hivatalos gépezetnek...
én láttam kárát a dolognak, de nem lehetek ura a helyzetnek...
Az össztársadalmi érdek követeli meg, hogy itt valami legyen...

A hatóság a tárgyi kötöttség helyzetében van...



Tárgyi kötöttség


a hatóságnak nincs döntési lehetősége arra, hogy eljárjon-e vagy nem...
az ilyen kis besurranókat úgyse kapják el soha, de ettől még le kell venni az ujjlenyomatot, fényképezni kell, stb...


Alanyi jog


„alanyijogo van arra, hogy...”
tömében a tulajdon- illetve vagyoni joghz kötpdik
de más jogágakban is előfordul - munkajog, közjog, állampolgári jog...


a jogszabály biztosít valamilyen jogosultságot, és a jogalany maga dönti azt el, hogy kíván-e élni ezze, vagy nem..

pl.: választójog: én döntöm el, hogy megyek és választok, vagy nem, d enem vihetnek el és amcerálhatnak, hogy ugyan szavazzak már...

alanyi jog pl.:
- kártérítésre való jog... valaki nekem kárt okoz, és hogy élek-e az erre való jogommal
 ha éelk ezzel, akkot rendelkezésemre áll az állami apparátus...

otthon szépen eldöntöm, hogy élek-e a jogommal vagy sem... és akkor beindul az apparátus... azt meg leállítani már nem lehet.. ha két forintról szól, akkor arról dönt a bíróság..


Joggal való visszaélés


az alanyi joggal összefügg...
pl.: sztrájkjoggla való visszaélés....

jogalkotó a jogszabályban jogalanynak valamit biztosít... de ezt valamilyen gazdasági-társadalmi meggondolások alapján... ezeket fel kell mérni

a joggal való viszaélés akkor következik be, ha valaki nem úgy él a jogával, amilyen megondolások alapján, amilyen társadalmi rendeltetés alapjána jogalkozó azt a jogot neki biztosította...

korábban PTK:
elbirtoklás: ha valaki valamit 10 éven át használ valamit, akkor arra tulajdonjogot szerezhet...
ez vonatkozott ingóra, ingatlanra, mindenre...
viszont: állami és önkormányzati tulajdont nem lehet elbirtokolni...
az Akotmánybíróság az állami többségtulajdont kikapálgatta...
de így az önkormányzati tulajdont el lehetett birtokolni...


Munkajog:
társadalmi rendeltetés: a dolgozó aa munkáltató érdekében tegyen valamit...
munkáltató olykor utasítgat, hogy a dolgozó mondjon fel, így ne kelljen végkielégítést fizetni...



a joggal való visszaélés generálklauzúra: ha valaki tisztességtelenül jár el, ezen akadjon fönn
de nehezen bizonyítható:
a munkáltató formailag rendelkezik a joggal, hogy utasítgasson...
a bíróság pl. nem fogja most megállapítani a sztrájkjoggal való visszaélést, mret nem bizonyítható