Einführung... Smith, Ricardo

További jegyzetek itt!
Tartalom:
1. Igen, ez lenne az elsõ dia helye.
2. Reálelmélet, tisztaelmélet
3. Igen, még mindig a reálelmélet
4. Kereskedelem okai
5. Közös feltevések költségelõnyökön alapuló modellnél
6. Smith & Ricardo
7. Smith modellje
8. Ricardo és a komparatív elõnyök tana
↑

Igen, ez lenne az elsõ dia helye.

prezentid báj: Bock Gyula tanszéknek kééét honlapja két honlapja van: itt van, ni! csak elõadás van, ez nagy kár... de van fogadóóra is!!!! éhtfõnként elõadás után 4 óráig meg lehet találni, ebédszünetet leszámítva... E219 van példatár is... minnden fent van a weboldalon, wunderbar. nyitott gazdaság mikrója-makrója (sava-borsa) ↑

Reálelmélet, tisztaelmélet

ez a tankönyvekben az anyag fele... de szûkös az idõnk, sajnos. ezért 4 alkalom lesz ebbõl. a maradék a monetáris elmélet. külker mérleghiány, Y alakulása ↑

Igen, még mindig a reálelmélet

gyakorlati haszna, hogy megfogalmaz napi gazdaságban felhasználható elveket... vámok meghatározása, makrogazd. irányítása. REKLÁM: Misz József , akivel az ajánlott könyvet írtuk... kereskedelmi elméletek kurzus... a kereskedelmi elméleteket tárgyalja, no lám. Amit itt kihagyunk, ott benne lesz. ↑

Kereskedelem okai

Mo erõsen integrált, naagyon nyitott gazdaság javak-szolgáltatások két csoportja: - tradeables: kereskedelmi javak: - nontradeable goods: másik, nem túl kicsi csoportja nehezen szállítrható cuccok: sóder: drága a szálltás lehet integrálódni... export-import... de a GDP nagy részét adják a szolgáltatások, amelyeknél nem jön szóba a zexport. "úgy néz ki, hogy itt gyorsan le kell törölni a táblát.. lehet, hogy mégis a hivatalos íróeszközt kell használni" export, import, gyakran összeadjuk õket M+X M+X/GDP - egy ország milyen mértékben integrálódik... H: 140% (2005) worldbank.org -ról lehet megnézni. azé is ilyen nagy, mert jönnek a multik... kereskedelem típusai: - abszolút hiányok: olyan cikkek, amik erre nem teremnek meg... pl. banán... egyelõre nem terem meg, de nemsokára lehet, hogy igen.... kõolaj... miegymás... fejlett tech. - belföldön elõállítható termékek... de nincs elég nagy választék (pl. a Ti autótok) - homogén termékek... de a külföldi ócsóbb (egyébként hányas a lábad?) - így jó lesz nekem a zimport is - ezt fogjuk vizsgálni ↑

Közös feltevések költségelõnyökön alapuló modellnél

- komparatív statikus: ké tállapotot vizsgál, nem vizsgáljuk az átmenetet - önellátás- autarkia: megtermeljük, amit el is fogyasztunk - lehet. de nem muszáj:P - állam nem avatkozik bele - nincsenek tranzakciós költség.ek parciális/általános egyensúlyi modellek parciális: Marshall-kereszt ugyanazzal kereskedünk - költségelõny/hátrány kihasználása: autó ex- & import: ágazaton belüli kereskedelem másik esetben (pl. abszolút hiánynál): ágazaton kívüli termékek hogy kerülhet egyensúlyba a termelés-fogyasztás-külker. - felt, hogy az országok rendelkeznek egy bizonyos adott technológiával - za országok rendelkeznek bizonyos állandó termelési tényezõvel - eltekintünk atótl, hoyg a termelési tényezõk mozognak országok közt (munkaerõ, tõke) - megpróbáljuk kikapcsolni a pénzt . homogén termékek - nincs állami szab., monopolista piaci trukt, externáliák... ofkorz, vannak ezeken túl is feltevések minden modellnél pl. termelési fv-re, fogyasztói preferenciákra ↑

Smith & Ricardo

Adam Smith modellje csak kis csemegeként, úgyse különbözik nagyon Ricardóétól... vannak közös feltevéseik... - egy termelési tényezõ: munka (=> a ráfordítást munkaórában is kifejezhetjük, nem kell pénzre váltani) - állandó mérethozadék - országonként eltérõ termelési jellemzõk. ↑

Smith modellje

(Ricardónál bor volt emg posztó. nálunk X és Y. az országok meg I és II) Költség munkaórában (kmu)| alter költség (alt) x|y||x|y I,II országok... - kmu,x,I : 10 óra - kmu,y,I : 20 óra - kmu,x,II : 15 óra - kmu,y,II : 15 óra abszolút elõny: az adott terméket az egyik ország termelékenyebben gyártja I. terméknél az elsõ országnak van olyanja... ⇒ a másik abszolút hátránnyal és vica versa önellátásnál mindenki gyárt magának - de szakosodni érdemes ettõl függetlenül munkamegosztás - egyik termék termelésébõl kivonjuk az erõforrásokat, és a másikba fektetik be. I. ország: 1 y-ért max 2 x-et adhat, mert máskülönben megtermelheti jobban II. ország: 1y-ért legalább 1 x-et kell ⇒ a nemzközi cserearány sávja. ha egy beesik az egyik határral, akkor az egyik ország nem nyer semmit. köztes állapotban mindenki nyer az autark helyzethez képest 1y := 1,5x - I. ország: csere esetén nyeresége 5 órai munka - II. orsz.: 2,5 órai munkát nyer van egy össznyereség - növelhetõ, ha az abszolút elõnyöket növeljük erõforrások megosztása: 1-gyel több X-et termelek ⇒ 1-gyel kevesebb Y-t ⇒ I.osrszág X alter költség-e: 0.5Y - II ország X alter költség: 1Y y-nál ezek reciprokai akkor ha fooordítva szakosodnak, akkor bizony nem jó nekik.
↑

Ricardo és a komparatív elõnyök tana

költség munkaórában kmo,I.o,x - 10ó kmu,Io,y - 20ó kmo,IIo,x - 24ó kmo,IIo,y - 32ó ⇒ mindkét terméknél az elsõ országban van az elõny