Az értékesítési rendszer
Tartalom:
1. Def
2. Témák
3. Az értékesítési rendszer áramlásai
4. Áramlási példa
5. Áramlási példa - Az egyes áramlások irányítása eltérő képességeket igényel
6. Áramlási példa II.
7. Értékesítési rendszer teljesítménye
8. Igazságosság
9. Az érétkesítési rendszer funkciói
10. Logisztika - def
11. költségátváltási példa: 7-11 Japánban
12. Költségátváltási példa - Japán módszer;)
13. korábbi Győri Keksz logisztikai megoldása
↑
Def
Érékesítési rendszeren a terméknek a termelőtől a fogyasztóig vagy felhazsnálóig történő eljuttatását végző szerkezeteket éls funkciókat értjük
↑
Témák
Értékesítési rendszer működése
Áramlások
Vállalati szint: egy érétkesítési út összeállítása
/ÁBRA/
Kisker, nagyker... szervezetek, fogyasztók < Áramlások (Infó, tulajdonjog, termék, pénz) < funkciók
↑
Az értékesítési rendszer áramlásai
fontos az innováció:
pl. zeneszámhoz hozzá szeretnék jutni... ma már sokkal több alternatíva van, mint 10 éve
de nem is ugyanazok az inzémények... ma már cdbolt is óriási....
de nagy költséggel működnek... ezzel szemben a fájlcserélő működési költsége alacsony, főleg, ha a (c)-t sem kell fizetni...
Áramlások:
termék-tulajdonjog
pénz-információ
Minden áramlás fontos:
autóvétel: lízing?
külkerparitás?
áruszálllítás ára különbözhet aszerint, hogy hol kezdődik a tulajdonjog...
tulajdonjog: kié a termék és a kockázat?
pl.: amíg kikötőben van az áru, az eladó kockázata, a hajón már a vevőé....
pénz:
eBay: a veveő pénze még csak pufferbe kerül, miután megkapom az árut, utána várnak reakciót, ha nincs, akkor az eladó megkapja...
:információáramlás:
kicsi a különbség a termékek között, fel kell nagyítani...
pénz-információ:
piackutatások vétele
↑
Áramlási példa
friss tej:
gyorsan kell szállítani...
keresk. vállalat veheti nagykertől, farmtól... de feltehetőleg a termék közvetlenül kerül a termelőtől a kereskedőhöz...
understatement: a fizetési viszonyok eladó-vevő erőviszonyoktól függenek...
gyorsan mozgó termékeknél nem szokatlan a 8 nap... de a Magyar Telekom 60 nap múlva fizet... ez tökjó amíg nem túl nagy az infláció......;)
minél kisebb az eladó és minél nagyobb a vevő annál rosszabb: METRO: nagy volumenben vásárol, egy kis vállalat kapacitásának 80%-át foglalja le... 270 nap a fizetési határidő...
↑
Áramlási példa - Az egyes áramlások irányítása eltérő képességeket igényel
Léteznek szuboptimumok:
(útvonaloptimalizálás: mátrixba betesszük oszt szimplex módszer...)
cash management: nagy cashflownál nagyon fontos hol fektetünk be... de a készpénznél inkább a kezelési költség és a biztonsági költség a magas... (2%)
Léteznek eltérő intézményi lehetőségek, pl. hitelkártyás fizetés esetén az elszámoló- és a kibocsátó bank is bkapcoslódik... meg a VISA elszámolóközpontja....
a kiskereknek drága: 5% a tranzakciókezelési költség.. nagyobb a 2% készpénzkezelésnél...
viszont a pszichológiai elkötelezettség különböző: ha valaki készpénzt veszít el, kevésbé valószínű, hogy mozijegyet vesz mégis, mint ha egyszer már elvesztett egy mozijegyet...
a készpénzkiadás fájdalmas
↑
Áramlási példa II.
fizetős websiteről infóletöltés
áramlások között a pénz áramlás okozza a legnagyobb gond: hiányzik a micropayment (hitelkártya)
↑
Értékesítési rendszer teljesítménye
Teljesítmény → [Hatásosság | Egyenlőség | Hatékonyság]
Hatékonyság → [Termelékenység | Nyereségesség]
Hatásosság → [Kiszolgálás | Keresletösztönzés]
pl.: IKEA: funkcióközi megoldás:
én szállítom és állítom össze a bútort
Hidegháborús kémkedés:
CIA: szovjet agrárgazdaság felmérése: nem az az alapvető probléma, hogy alacsony a terméshozam, hanem hogy a gabona 30%-a elpusztult
Kiszolgálás: milyen gyorsan lehet valamit megszerezni, milyen barátságos az eladó... vevő megkapja-e amit akar...
lehet különbség:
Japán: őrületes a kiszolgálás Nyugat-Európához képest... feladat: szerezzünk dollárt...
kap az ember egy zacsit többféle címlettel... mert a nagypénzért fejbeverhetik az embert... gondoltak egy olyan dimenzióra saját szakértelem alapján, amire más nem...
Keresletösztönzés: matávtól netet veszünk... nagykerár alacsonyabb a kiskernél, mert a kisszolgáltató a nagykert veszi
↑
Igazságosság
Makro mérce; amely a társadalom egyes tagjainak azonos körülmények közötti hozzáférését biztosítja...
pl.: sértené ez az igazságérzetünket, ha a községekben drágább lenne a posta? standard válasz hogy nem...
különösen nagy befektetésigényű ágazatokban jelentős kérdés...
1l olaj: METRO-ban olcsóbb... de akik igazán szegények, nem tudják kihazsnálni:
egyrészt kocsijuk van, másrészt 5000Ft az alsó költséghatár... a gazdagak tudnak spórolni...
ennek ellenére az emberek többsége az olajárdotáció ellen van...
Franciaország, Olaszország: ne tűnjenek el a kistelepülések, kisboltok... emiatt ők foglalakoznak a kérdéssel
↑
Az érétkesítési rendszer funkciói
Tágabb megközelítés: kereslet és kínálat megfeleltetése
- térbeli-időbeli
- mennyiségi
- minőségi
megfelelő áru megefelelő helyen, időben, megfelelő mennyiségben és minőségben...
pl. a hegytetőn jó lenne egy ásványvízárus...
Vállalati közelítés:
- üzletkötéssel (tranzakcióval kapcsolatos):
eladás - vásárlás - kockázat
miért lenne jó , ha A temréket vennénk B helyett...
kockázat: ki viselje a kockázatot?
- logisztikai: fizikai jelleg:
kell egy optimalizálás, mami létrehozza a térbeli hasznosságot költségek normális szinten tartása mellett
- áruforgalmat elősegítő:
jelzálogbank., állami támogatásrendszer működteti az ingatlanpiacot...
lízingipar miatt működik az autópiac, mert költség-et optimalizál, illetve kockázatot vállal át
visszáru kérdése...: METRO: nagyon rossz...
német IKEA: visszárum van... hogy vigyem vissza? - tartsa meg, drága lenne visszafogadni... pénzügyileg fogadta csak vissza...
divatipar, háztartási gép: likvidátor: nem hirdetheti, hogy milyen táskákat/hűtőt árul, és megmondják, hogy hol lehet a boltja... de ócsóbb
↑
Logisztika - def
a vállalatnál szétszórtan elhelyezkedő, de a termék fizikai mozgásához kapcsolódó tevékenységek költség- és szolgáltatási színvonal optimalizálását eredményező összehangolását jelenti....
4 fv:
szállítási költség
készlettartási költség
rendelés-feldolgozási költség...
Σ ⇒ ennek kell a minimumát keresni
... hol javítsuk a cuccot? Magyarországon olcsóbb ⇒ gyorslogisztika...
Zala ⇒ Bp reptér: 4-5 óra volt... ⇒ Sármelléken legyen raktár, és az ottani reptérre szállhassanak le a szolgáltató vállalat saját repülői... nyertünk 5 órát...
↑
költségátváltási példa: 7-11 Japánban
Convenience store:
frekventált belvárosi telephelyen hosszú nyitvatartással
költségekben igen jelentős a bérleti díj, ami az eladótér arányának növeléséhez vezet...
a választék nagyon széles, s minél több cikk található, annál magasabb lehet a forgalom és a profit...
↑
Költségátváltási példa - Japán módszer;)
Japánban szeretik a nyers halat... de 3-4 óráig tartható csak el, romlottan nagyon árt az egészségnek.....
más módszer a conveniencére:
összekötik a kasszáta raktárral...
szusivonalkód leolvasása rögtön megjelenik a szusikészítőnél is, hogy hamarosan pótlás kell...
alacsony termékkészlet, számítógépes összeköttetés a szállítókkal és gyakori szállítás;
akár napi 10szer
átváltás: készletezés helyett gyakori szállítás. alacsony készletezési költség és magas szállítási költség.
www.7dream.com - itt lehet szusit rendelni, és értemenni a boltba
↑
korábbi Győri Keksz logisztikai megoldása
(már lengyel a Győri Édes...)
vállalati kulcsképességek közé nem tartozott a logisztiak, és nem ért el jelentős hatékonyságot
⇒Outsourcing: egy élelmiszerre szakosodott logisztikai vállalat, amely raktároz, szállít, fogadja a rendeléseket, számláz...
a bolton belüli tevékenység felügyelete a vállalati eladócsapat feladata (rápakoltak-e a polcunkra? (mint kis faluban a Pöttyös-polcra a Danonerudit...))