Keynes-i rendszer
Tartalom:
1. Einführung
2. A modell
3. Egyenletek
4. Feltételek
5. Kettes egyszerűsítés
6. Már értelmezhetőek
7. Keynes-i multiplikátor hatás
8. Összegzés
a kilencedik fejezetnél járunk, kilencedik fejezet, de természetesen mindenki elolvasta már a 18. fejezetet...
Példatárunk is van, hetedik fejezetet kell tudni mindenkinek máár.
↑
Einführung
nézzünk például egy monetáris politikai lépést...
rövid távon vizsgűálódunk, rövid távon működik a gazdaságunk
Y → P
SRAS konst.
AD: 1/x alakú
exxpanzív monetáris politikailépés: növeljük a pénzkínálatot (MS↑)
MS↑ ⇒ PY/V ↑ ⇒ Y↑ ⇒ 1/x alakú görbe jobbra tolódik
1. Y ↑
2. C ↑ (ha jövedelem emelkedik, akor a fogyasztás is)
3. I ↑ (ha többet költenek foygasztásra, akkor a beruházásra is); de a beruh ↓ függvény-e a reálkamatlábnak.. tehát az csökken
4. L ↑ (több munkaóra)
5. w ↑ (adott árszínvonal mellett többet kell fizetnünk a munkaerőnek, emrt többet foglalkoztatjuk)
6. K ? ⇒
7. rK ?
8. r 3.⇒ ↓
9. p 0
expanzív jellegű fiskális politikai lépés (G↑)
semmi nem változik az ábrán, emrt a z agregált keresleti görbe mögött pénzpiaci egyensúly van...
MS = PY/V
ebben nincsen kormányzati kiadás
ez csak akkor tolódik, ha megváltozik a pénzkínálat vagy a pénz forgásis ebességének a mértéke
1. Y 0
2. L 0
3. w 0
4. K 0
5. rK 0
6. p 0 (árszínvonal)
7. C
8. I
9. r
y = C + I + G
Y konst; G↑
⇒ I ↓
C 0 mivel semmi köze hozzá
viszont ez nem igaz: exp. fiskális politikai lépésnél a GDP normális esetben növexik
egy dolgot változtatunk meg a modellen, és akkor eljutunk a
KEYNES -i rendszerhez, keynesi rendszerhez....
↑
A modell
Szereplők:
- fogyasztó
- vállalat
- állam
Piacok:
- árupiac
- munkapiac
tőkepiac
- pénzpiac
↑
Egyenletek
Y = C+I+G: árupiaci egyensúly
foygasztási függvény C =
Beruházási fv I=
munkakeresleti függvény
munkakínálati függévny
tőkekeresleti függvény
tőkekínálati fv
pénzkínálat
pénzkereslet
Fischer azonosság (nominális kamatlábhoz)
nem tudjuk mi az, de tudni fogjuk, mert most azonnal hazamegyünk óra után, és elolvassuk
i ≈ r + π
nominális kamatláb ≈ reálkamatláb + infláció
1+i = (1+r)(1 + π)
↑
Feltételek
1. Rövidtávon vizsgálódunk, mert:
vannak ragadósság: árszínvonal nem változik
⇒ nincs szükség nominális és reálkamatlábra; mert:
ha árszínvonal sem változik, akkor nincs infláció
π = 0 ; i = r
⇒p = 0
⇒Kereslet határozza meg a kibocsátást
kiesett 4 egyenlet és ismeretlen
↑
Kettes egyszerűsítés
5 egyenlet és ismeretlen maradt az első egyszerűsítés után
további feltételek:
- van központi bank,
kamatszabályt követ,
rögzíti a kamatlábat
marad 3 egyenlet:
Y = C + I + G
C = C0 + MPC(Y - T)
I = I0 . ar
Y, I, C kell nekünk
- központi bak rögzítette a kamatlábat: r megvan
⇒ I megvan
T; G exogén változó,
MPC paraméter
"rajzolgatunk, iimádunk rajzolgatni, rmeélem, hoztak színes ceruzát"
függvény: Y → C,I,Y
Y: 45˚ egyenes
I: 0˚ egyenes I = n
G: 0˚ egyene
C = bY + n
összeadjuk a göbéket:
C+I+G
Keynes-i kereszt
de ha valamit megjegyzünk, akkor az nem a Keynesi kereszt, hanem hogy Y = C + I + G
↑
Már értelmezhetőek
- mi történik a kibocsátással, ha megváltozik a kormányzati kiadások mértéke
szeretnénk MOST expanzív jellegű fiskális politikai lépést végrehajtani
Y = C + I + G
⇒ Y*
G↑ ⇒ C + I + G görbéje feljebb megy ΔG-vel
⇒ Y** > Y*
⇒ GDP növekszik... ezt mindenki tudja, de mi azt is, hogy mennyivel...
mert MI okosak vagyunk
↑
Keynes-i multiplikátor hatás
Keynesi multiplikátorhatás, Keynesi mul-tip-li-ká-tor-ha-tás:
egy egységnyi kormányzati kiadás mennyivel növeli a GDP-t?
Első lépés: G↑: ΔG
⇒
ebben a tized másodpercben:
C+I+G↑ [ΔG] ⇒ ΔY = ΔG
vettünk egy vadászrepülőt... növekszik a kibocsátása annyival
⇒
2. lépés: ha ennyivel változott egy válllalat kibovcsátása, akkor biztos, hogy a dógozók ennyi jövedelemváltozást tapasztal:
ΔY-nyit
⇒ C↑:
ΔC= MPC ΔG
⇒ Δ(C + I + G) = MPC ΔG
valaki jövedelme ΔG-vel változik
3. lépés:
ΔY = MPC ΔG
ΔC = MPC2ΔG
C + I + G = ΔMPC2ΔG
n. lépés:
ΔY = MPCn-2ΔG → ΔG = MPCn-1ΔG
ΔGDP = ΔG + MPCΔG + MPC2ΔG + MPC3ΔG + MPC4ΔG + MPC5ΔG + ...
mértani sor, a zösszege:
ΔGDP = ΔG/(1 - MPC)
Kiadási multiplikátor
1/(1-MPC) = ΔY
azt mutatja, hogy a kormányzati kiadások egy egységnyi változtatása hogy változtatja akibocsátást
⇒
Van adómultiplikátorunk adómultiplikátor... adómultiplikátor:
azt mutatja meg, hogy az adók egy egységnyi vátoztatása hány egységgel változattja meg a fogyasztást
feétehetőleg negatív szám lesz...
ΔG → C + I + G
ΔT → C → C + I + G
közvetett módon befolyásolja az árupiaci keresletet
ΔY* = -MPC/(1-MPC)
↑
Összegzés
Kiadás: ΔG
1. ΔY = ΔG/ (1-MPC)
2. ΔC = MPCΔY = MPCΔG/(1-MPC)
3. ΔI = 0
ΔY = ΔC + ΔI + ΔG
[ΔG/ (1-MPC)] = [MPCΔG/(1-MPC)] + ΔI + ΔG
ΔI = 0