Környezeti konfliktusok (folytatás)

További jegyzetek itt!
Tartalom:
1. Vót:
2. Érdekkonfliktusok - megelégedettségi háromszög
3. A konfliktusok kezelése 2
4. A tárgyalással elérhető legjobb alternatíva
5. Pozíciós alku
6. Érdekeken alapuló alku
7. a facilitátór (segítő) és a mediátor (közvetítő) szerepe
8. Mediálás
9. Az eredményes tárgyalások feltételei
10. Kerülendő stratégiák
11. halogatás I.: a megoldhatatlan házifeladat
12. halpogatás II. az ellenfél foglalkoztatásának taktikája
13. Segíteni kell-e a megegyezést akkor is, ha:
14. a tárgyalással elért megoldás akkor jó, hja teljesíti ezeket:
15. Játékelmélet: stakeholder-dilemma


by: Zilahy Gyula
ugyanaz a doksi + 20 kérdés lészen......
4-5 esszékérdés... 2 vállalati 3 egyéb vagy fordítva...
meglepetés nincsen igazán benne........


Vót:


Brent Spar, Verespatak, kommunikáció

konfliktusok...



Érdekkonfliktusok - megelégedettségi háromszög


oldalai:
Eljárási oldal: részvétel, bevonás:
evonom-e a másikat a döntésbe vagy sem?

pszichológiai: megbevcsülés, elismerés:
mindkét félnek igénye van ezekre

lényegi: dologi kérdések
.. ha mindenben elégedett avgyok, lehet alkut kötni...

Konfliktuskör
az értékeken és a személyes kapcoslatokon alapuló konfliktus nehezen kezelhető:
értékek: tarisznyás környezetvédő vs. öltönyös manager...

straukturális: pl. főnök-beosztott viszonyból következik, h más a rálátásunk dógokra...
információs: nem nyújtok elég infót, ill. másképp értelmezem

Érdekek - [itt van a háromszög]




A konfliktusok kezelése 2


személyes kapcoslatok → vonatkoztassunk el a személytől, lénmyeg a mondanivaló...
strukturális nyomásook ⇒ képzeljük a másik helyébe magunk, legyünbk empatikusak...
információ ⇒ a másik fél korrekt tájékoztatása

az empátia és a törődés 50% szerep a hiteles komm-ban...
képességek - 15-20%
őszinteség: 15-20%
elkötelezettség: 15-20%
...ezek a puha tényezők


A tárgyalással elérhető legjobb alternatíva


fejlesztők vs. környezetvédők: kinek mennyire jó, ha a másiknak jó valamennyire...
van ami bár egyiknek jó lenne, másoik nem fogadja el soha...

van optimális helye a koord-rsz-nek, de olyan alternatíva nincs, ami oda esne...

vaélós értékek eltitkolása
nem mondom meg a konkrét elvárásaim...

fair play:
olyat választok, ami mindkettőnknek azonosan jó...
de nem biztos, hogy ez az optimális


Pozíciós alku


1. saját álláspont
utána engedmények...
zéró összegű játszma...
...rontja az emberek közti viszonyokat

jellemzők:


korl-. javak flett folyik
felek érdekei kizárják egymást
azonnali haszon a legfontosabb
adott fél maximalizálni akarja a hasznát
zéró összegű kjétszma
a másik tárgyaló fél: ellenfél
rontja az emberek közti kapcsolatokat


Érdekeken alapuló alku


- fő célja a két fél minél több érdekének és szükségletének egyidejű kielégítése
- a tárgyaló felek közös megoldásra törexenek

Jellemzői


- a felek érdekei kölcsönösen föüggnek egy,mástól
nem biztos, hogy zéró összegű: lehet win-win szitu
- hosszú távú interperszonális kapcoslatok fontosak
az alaphelyzetet illetően nehéz kompromisszumot kötni



a facilitátór (segítő) és a mediátor (közvetítő) szerepe


facilitátor: segíti a folyamatot... nem vesz át minden szerepet az alkufolyamatban, de meghatároz dolgokat, amiket jobb előre:
- tárgyalási ütemterv, tárgyalás menete, levezetés
- minden fél szóhoz jusson
- először olyan témák kerüljenek elő, amelyekben van remény a megegyezésre - lehet, hoyg apróság, de jó, ha vannak apróságok , a mikben egyetértehtünk, mert így jobb lesz a hangulat, tök cuki meg fílinges lesz az egész
- a sikeresen kezelt környezeti konfliktusok döntő többsége sgeítségükkel jön létre


Mediálás


mediátort alkalmazunk, amikor a két fél nem hajlandó leülni közös tárgyalkóasztalhoz
megállapítja, hogy van-e egyáltalán remény és hajlandóság a megygezésre



Az eredményes tárgyalások feltételei


- a megbeszélésen részt venni óhajtó felek meghatározhatósága: „egyeztettünk a helyiekkel” - elhívjuk pl. apolgármestert, aki bólogat, mert munkahelyet teremt a cég mondjuk...
- kölcsönös függőség: nincs „csakazértsem”
- tárgyalási készség, hajlandóság:
- megegyező álláspont biz. kérdésekben és ügyekben
egyezésre jutás szándéka
a megegyezést gátló lélektani akadálypo hiánya, (pl. egyetlen egy koncepcióhoz való kötődés...)
végső döntés meghozataláshoz zükséges meghatalmazás


Kerülendő stratégiák


- időzített ellenérvelk taktikája
- a felelősség áthárítása (foygasztó igényli a benzint...)
- a károk bagatellizálása, stratégia hadrendbe állítása
- saját térfél taktikája
- klasszikus struccpolitika
- pánik elkerülése (kerüljük el a pánik elkerülését?)



halogatás I.: a megoldhatatlan házifeladat



azt álítom, hogy az ellenem felhozott bizonyítékok nem elég meggyőzőek, nem elég tudományosak,
addig nem teszek semmit, míg emggyőző bizonyítékokkal nem álnak aelő, hogy én vagyko a felelős a történtekért...


halpogatás II. az ellenfél foglalkoztatásának taktikája


műszaki adatok tömkelegével árasztom el az ellenfelemet, lehetőleg minél nehezebben átlátható, rosszul összeállított ...



Segíteni kell-e a megegyezést akkor is, ha:


- a beruházás nem csak a tárgyxalásban résztvevő önkorm-t és közösséget érinti, hnem a távolabbi közösségeket is (pl távolabb csapódik le a gyűár füstje...)
- etikailag megkérdőjelezhető (atomerőmű és a helyi lakosok - nem értenek hozzá)
- alapvető értékeket érint? (ér-e valamit a nádi poszáta?)


a tárgyalással elért megoldás akkor jó, hja teljesíti ezeket:


igazságos:
az eljárás nyitott a nagyközönség számára
minden értintett csopoport benne van
elérhető infók
mindenki elmondhatta, amit akart
résztvevők felelősek választóiknak
hatékony
stabil
bölcs


Játékelmélet: stakeholder-dilemma


beruházó és önkorm. is
egyezkedik vagy játsza a keményfiút...
önk és beruh. is egsyezkedik: kölcsönös kompromisszum (3,3)
ha csak az egyik kemény, másik engedékeny: (1,4)
önk és beruh keménykezű: külső valmai dönt (bíróság..?) (2,2)