A pénzügyi stabilizáció és a gazdasági válság Magyarországon

A pénzügyi stabilizáció

A Bethlen-kormány st. pol-ja

• - stabilizáció külföldi kölcsön segítségével


• - jóvátétel kérdése (még nem volt eldöntve... ha önerőből tud stabilizálni, akkor azt hinnék, hogy nagy összegű jóvátételre képes az ország)


• - osztrák példa: ott is volt hiperinfláció, népszövetségi 650millió koronás kölcsön...
  ezzel párhuzamosan felfüggesztették a jóvátételfizetési kötelezettséget


• - tárgyalások a Jóvátáteli Bizottsággal és a Népszövetséggel


a jóvátételi kérdés renezetlensége miatt nem lehetett bankárok útján hitelhez jutni a New yorki tőkepiacon, mert
jóvátételi zálog volt a magyar állambevételeken
csak a Népszövetségből kaphatott segítséget
1922: H-t felveszik a Népszöv.-be



↑

---




A pénzügyi stabilizáció II.




Népszövetségi rekonstrukció


(jóvátétel: 20 évig évi 10millió pengő)
H kötelezettséget vállalt a rekonstrukciós program betartására; benne: trianon betartása, pénzügyi intézkedések
- infláció megállítása: be kell szüntetni a fedezetlen bankjegykibocsátás
- költségvetési egyensúly megteremtése
- államtól független jegybank létesítése



a népszövetségi kölcsön


- a költségvetési deficit fedezésére
- a kölcsön bevétele bruttó 307, nettó 205 millió aranyorona
- hogy fel lehessen venni, a jóvátételi bizottság felszabadított bizonyos erőforrásokat: állami vámbevételek, cukoradó, só- és dohányjövedék bevétele



---




Népszövetségi ellenőrzés


népszöv. kölcsön felhasználásának ellenőrzése
főmegbízott: Jeremiah Smith (amerikai ügyvéd): ő engedályükkel lehet kiadásokat adni.. a magyar parlament lemondott a szuverenitás egy részéről: költségellenőrzés
nem bíztak meg a nemzközi hitelezők a magyar kormányban



A Magyar Nemzeti Bank megalakulása

: 1924. május 24.
itt másik megbízott ügyködött: hogy ugye nem bocsát ki fedezetlen bankjegyet?
Feladat:
- szigorú antiinflációs politika
- magyar pénzpiac irányítása
- tilos az államnak hiteleket nyújtania
- bankjegykibocsátási monopólium
- fedezett bankjegykibocsátás; szigorú fedezeti előírás: az első 5 évben 20% fedezet, majd köv. 20 évben 33%




stabilizációs program sikere


költségvetési egyensúly helyreállítása
pengő bevezetése: 1 pengő = 12500 korona
1924 második felében már leállt az infláció
kölcsönre alig volt szükség; megszorításokkal meg tudták oldani

külföldi ellenőrzés általá legitimáció megerősítette a kormányt azon gazd. résztvevőkkel szemben, akik nagy hazsnot húztak az inflációból



stabilizáció gazdasági következményei



• - súlyos deflációs válság ⇒ lecsökkent kamatlábak; csökkent beruházások, sok cég csődbement


• - az export visszaesése: a korona stabilizációs árfolyamát fonthoz kötötték, így túlértékelt szinten lett stabilizálva...
  1924ben a font még nem stabilizálódott; a magyar valuta együtt értéklődött fel a fonttal


• - restriktív jegybanki hitelpolitika és fiskális pol.








↑

---




Külső eladósodás


azt hitték, infl. nélkül prosperál majd a gazdaság;
de a fiskális egyensúly nem volt elég a gazdasági egyensúlyhoz


Krónikus külső egyensúlyhiány

alakult ki Mo-n
⇒

• tartós külkereskedelmi mérleghiány, összezsugorodott export


• jelentős mértékű cserearány-romlás: agrárolló nyílik; és magyar export az agrártermék volt


• növekvő külföldi hitelfelvétellel lehetett ezeket csak kiegyansúlyozni


• növekvő adószolgálati terhek




Külföldi hitelek 1914 előtt



• külső tőkeforrások és exportpiacok egybeesése


• kedvező feltételű, hosszúlejáratú külföldi hitelek; egyre alacosnyabb kamat volt főleg arany pénzrendszer után



Külföldi hitelek az I. világháború után





• birodalmi pénzpiac felbomlása: D, A szintén eladósodott ⇒ új tőkepiac kell: alegnagyobb New York, London
  viszont eddig nemnagyon volt ővelük gazd. kapcsolat; olyan helyen kellett hitelt felvenni, ami nem ismerte a magyar gazdaságot...
  így csak kedvezőtlenebb hitelek


• hitel és piac divergenciája


• kedvezőtlen feltételű hitelek


• rövidlejáratú kölcsönök nagy aránya




Az eladósodási folyamat



• a fizetési és a kereskedelmi mérleg passzívuma


• a budapesti nagybankok hitelközvetítő szerepe: ők közvetítették a külföldi hitelpiacon a magyar kötvények kibocsátását
  legnagyob arányban a Magyar Általános Hitelbank (elsősorban londoni pénzitézetek... egyik legnagyobb a magyar vármegyék
  számára megszervezett kölcsön 1926-ban és 1927ben, a megyék infrastruktúrájához; illetve a Bp-Hegyeshalom vasútszakasz elektrifikálásához egy másik)
  Pesti Magyar Kereskedelmi Bank: főként amerikai hitelek


• adósságállomány szerkezete

1931 nyarára 4,1 milliárd pengő adósság
1,8 mrd '24-'31-ig felvett... ennek szerkezete:

• legtöbbet állami köztestületek kötvényberuházásai; közberuházások (56%) [12-13 évig nem kapott H külföldi hitelt
  beruházásokra... elekrtifikáltak, utakat építettek... Kunó népiskolai programja... egyetemek költöztetése]
  


• jelzálogkölcsönök: 30% mezőgazdasági célokra


• ipari hitelek kb. 20%


hosszú lejáratú célokra lettek felvéve rövid lejáratú hitelek


Adósságszolgálati ráta:
adósságszolgálat összege az exportbevételhet viszonyíta:
1930: 30+%
1931:pénzügyi válság: 72%

az adósságállomány gyakorlatilag finanszírozhatatlanná vált, csak újabb hitelekkel
- adósságcsapda



↑

---




A gazdasági válság




Mezőgazdasági válság


- az agrártermékek nemzetközi piacai bezárulnak: nagyon lecsökkent az export
- mezőg. termékek árának zuhanása
- a kereskedelmi cserearányok romlása
- exportbevételek csökkenése



ipari válság


- beruházási termékek keresletének erős visszaesése (mezőg. gépek piaca)
- a fogyasztási termékek piacán rövid ideig tartó, kisebb visszaesés (pl. könnyűipar)
kicsi ipari exportja volt a gazd-nak, ezért inkább a belső keresletcsökkenés okozott gondot
protekcionista intézkedések: importcsökkentés ⇒ könnyűipar hamar átvészeli

más-más arányban csökkentek a termékek árai:
legjobban: nyersanyag, mezőg. termékek, élelmiszer
növényi 60% esés
állati 50% esés
kevésbé csökkent az iparcikkeké



---




A pénzügyi válság


magyar korm. félrevezette a külföldi bizottságokat, hitelezőket, nem adta tudtul, hogy a hitel az egyensúly helyreálllítására kellett



• súlyos külső egyensúlyhiány


• tőkeimport megszűnése


• a bécsi Credit-Anstalt összeomlása 1931 májusában (ez volt alegnagyobb osztrák pénzintézet)
  ⇒ elterjedt Bp-n is a pénzügyi pánik, külföldi devizára váltanak, megrohanják az emberek a Hitelbankot


• bizalomvesztés, külföldi hitelek visszahívása


• a Magyar Általános Hitelbank helyzete: betételvonás jó nagy volt; plusz nagyon sok külföldi kölcsönt vett fel
  csak az MNB segítségével tudott talponmaradni


• költségvetési deficit






Kormányzati intézkedések


júliusban Németországban is összeomlanak a legnagyobb bankok
⇒
1931 júli 13 éjszaka összeül a Kormány (Bethlen a francia Riviérán volt a barátnőjével)



• 3napos bankzárlat: ne rohanják meg az emberek


• betétek kifizetésének korlátozása 1931. júli 17. -> aug 14.


• aranypengő rendelet 1931. augusztus 16.: a kormány garantálta a bankbetétek értékállóságát


• kötött devizagazdálkodás 1931. július 17.:
  minden devizatranzakció az MNB ellenrzése alatt, hogy ne vigyék ki a devizatartalékot, s megszűnt a pengő
  konvertábilitása. (az előző 1925-ig volt érvényben)


• transzfermoratórium, 1931. december 22.: Mo. fizetésképtelenné vált, befagyasztotta a hosszú lejáratú adósságok
  törlesztését. trágyalások a hitelező országokkal, 1937: megállapodnak a csökkentésről, elkezdi újra törleszteni.
  rövid lejáratú: 1932 nyara: minden tartozását beszüntette fizetni... Magyar adósok: MNB-nél: Külföldi Hitelezők
  Alapjába kellett befizetni


• hitelrögzítő egyezmények, 1932. július






a népszöv. ellenőrzés felújítása


mert népszöv. ölcsönt nem tudta törleszteni



deflációs pénzpolitika


1938-ig nem tudott ebből kikeveredni az ország