Magyarország gazdasága a II. VH után

További jegyzetek itt!
Tartalom:
1. Az infláció
2. pénzügyi stabilizáció
3. Az államosítás
4. A tervutasításos gazdaság jellemzői

infláció, pénzügyi stabilizáció
szovjetizálódás, államosítás...

↑

Az infláció


mindkét VH-nál volt hiperinfláció:
I. VH után is;
a II. VH után még nagyobb
1938-tól elkezdődött az árszínvonal emelkedése,
II. VH alatt korlátok között volt tartható; ekkor a kormány szigorúan ellenőrizte az árak alakulását
háború után:
1945 tavasza |→ felgyorsult
pénzmennyiség is nőtt:
1946 márc. végéig kéthetente duplázódott a pénzmennyiség

1945: 860millió pengő bankjegyforg
pénzügyi stabilizáció: 1946 júli legvége: 44,7 quadrillió (eddig csak csillagászok hazsnálták ezt a számot...)
pénz egészen elértéktelenedett


Kísérletek a megfékezésre:
1946 január:
1000; 10000; 100000pengősökre bankjegydézsma: csak akor hazsnálhatóak, ha rájukragasztott az ember 3szoroát érő bélyeget ⇒ 3/4ét kivonták a pénzbek a forgalomból
ez 12 napra volt elég

1946 elejétől: adópengő
biz. értékek stabilizálására: bankbetétek, hitelek, adóbevételek valorizálsára
adópengő érétkét naponta meghatározták sima pengőben
1946 májusától pénznemként is forgalomba került; kiszorította a pengőt; majd ez is elértéktelenedett

kezdték a tojást, lisztet, sót, cukrot, dollárt, aranyat fizetőeszköznek használni

Az infláció okai





bankjegydézsma, adópengő pár napig volt jó...
1946 nyara:
↑

pénzügyi stabilizáció


nagy vita a módjáról
FKGP közgazdászai: külföldi kölcsönre alapoztak volna, MKP egyértelműen elutasítja a külföldi hiteleket
lényege



↑

Az államosítás


1945 november parlamenti vál. az ideiglenes kormány helyett
FKGP abszolút többség, de koalícióra kényszerült a Vörös Hadsereg miatt; és eleve nagyobb részt kaptak arányuknál mindenütt
magánszektor háttérbeszorítására épített az MKP
új típusú gazdaságot akartak létrehozni

FKGP is egyetértett egy korlátozott mértékű államosítással; másut tis azt tették;
de ezek nem kérdőjelezték meg a magántulajdon szerepét a gazdaságban

egyre radikálisabb államosítások:

1946 január:
szénbányák állami ellenőrzés alatt
1946 nyara:
szénbányák államosítása
erőművek, távvezetékek
év végén legnagyobb nehézipari vállalatok

gazdpol elsősorban a magántulajdont szorította sarokba
jóvátételre termelt a legtöbb nagyvállalat, mert SZU áruban kérte; a kormány eleve csak utólag fizetett, és soxor nem fizetett
+ a vállalatok nem perelhették az álamot; így csődbe juttatott többet is
Ganz Művek, Weiss-Manfréd Művek, Rimamurányi Vasművek állami kézbe kerültek csőd után

pol. viszonyok egyre inkább a komm. jabvára

Az MKP hatalomra jutása, államosítások


1947:
politikai pártok fölszámolása
1947 első fele: FKGP felszámolása
koholt vádak

1947 aug: új választások
kékcédulások: Komm. Párt szerez többséget, innentől már nincs akadály előtte
külpol is rosszul alakul:
1947 febr: Mo aláírja a párizsi békét; kiderül, SZU mégse vonul ki
hidegháború kezdete, vasfüggöny

1947 szept: Komm. és Munkáspártok Tájékoztató Irodája:
1947 szept: a H Komm Párt vezetői emgtudják: népi demokratikus ország, fel kell gyorsítani a szocializmus építését
államosítási folyamat végigvitele, kollektivizálás, szovjet típusú gazd. rendszer

1947 második fele:
bankrendszer államosítása
MNB állami ellenőrzés alatt
kereskedelmi bankok államosítása
bankrendszer átalakul egyszintű bankrendszerré:
csak egy központi bank marad, az lát el minden pénzintézeti funkciót, váll. számlavezetés, pénzellátás
emellett 3 szakosított pénzintézet:
Magyar Általános Hitelbank: beruházási bank a vállalkozásoknak hitelhez
pesti Magyar Kereskedelmi Bank ⇒ külkereskedelmi bank, azt finanszírozza
Országos Takarékpénztár (Posta takarékpénztár + vidéki fiókok): lakossági bankszolgáltatás

pol. rendszer, tulajdonviszonyok átalakítása lehetővé teszik, hogy Mo egy gazdasági tervet vezethessen be
első hároméves terv: 1947 aug.:
sokban különbözött még a klasszikus sztálini tervektől, mert
koncepcióját még 1946 végén a koalíciós korszakban határozták meg
- emiatt az volt az első és utolsó terv, melynek koncepciójáról nyilvános vita készült
- ez még figyelembe vette agazdaság valós igényeit; pl. jelentős lakossági fogyasztásravaló mezőg. juttatás
- nem volt minden gazd. szereplőre lebontva
a gazdaság háb. előtti színvonalra való visszavezetése volt az oka

1947 nyara: megindul a terv: MKP már akkor egyeduralkodó, módosítják menetközben a koncepciót: egyrészt felgyorsítják (49 végéig be kellf ejezni), másrészt bizonyos tervszámokat megemelnek: nehézipari beruházási források
ez már előrevetíti a gazdpol. fordulatot
Országos tervhivatal: Népgazd. tervezés színhelye; tervkoncepciók; részletes tervek megfogalmazása, végrehajtásuk ellenőrzése

1945-46ban még nem a szovjet modell egyazegyben másolása volt a cél, d eez változott

1948: Táékoztató iroda ülésén konfliktus SZU és Yugók közt: utóbbi nem hajlandó egysíkúan másolni
emiatt konfl. Sztálin és Tito közt... Yugók elítélése, rádöbbenti MKP (majd Magyar Dolgozók Pártjának a) vezetőit: nemlehet egyéni utat követni, szovjet módszereket kell másolni
SZU szovjet tanácsadókat is küld, mindenhova;
a környezet és gazd. adottságok ismerete nélkül jelentős szerepet játszottak abban, hogy Mo. a szovjet modellt kövesse szolgaian

azért gyorsult fel, mert a nemzetközi helyzet egyre fokozódik
(világháborús készülődés, mindkét tábor biztosra vezsi, hogy pár év múlva harmadik VH...)
Sztálin azt tervezi különben, hogy az egész világon győzelemre tudja juttatni A Rendszert
100+ dolgozós gyárak államosítása
majd a legkisebb vállalatokat is államosítják:
1949: 10+; de gyakran nem vezsik figyelembe, és az 5+-t is államosítják

új rendszer nem nézi jó szemmel a legkisebb magántulajdont sem: társadalmon belüli egyenlőtlenséget szít, és megengedhetetlen autonómiát ad

1955-re 2% marad a kisvállalkozás
súlyos ellátási zavar: a nagyvállalatok nem tudják átvenni a cipész, pék, villanyszerelők munkáját, amit magánvállalkozó végzett addig

sokakat megfosztanak tulajdonuktól


Az első ötéves terv


1950: első ötéves terv beindítása
klaszsikus sztálini terv
eredetei koncepcióját 1949ben fogadta el a parlament
az is tartalmazta azokat, amik gazd. zavarokhoz vezettek
forráselosztás nem követte a mezőgazdasági arányokat
Mo agrárország, mégis csak 16%ot kapott a mezőg.

1951: többre is képes a gazdaság, alulértékelték;
felemelték az eleve irreálisan feszített célkitűzéseket
irreálisan magas összegek beruházási célokra
70+%-kal felemelték a tervszámokat
a módosított terv még aránytalanabbá tette; ott már a források 44%-át kapta a nehézipar, többi háttérbe szorult, kivéve lakásépítés

a lakossági célú beruházások között is gyakran hadi célú beruházások voltak

félreértették a gazdasági növekedés dinamikáját
első tervnél Mo még háború utáni helyreállás miatt növekvő gazdasági mutatókal rendelkezett
kis beruházással nagy termelésnövekedést lehet akkor elérni, a háb. nem pusztítja el a tudást, szkértelmet, ez a ygors növekedésenk kedvez
amint helyreáll a régi rend, a növekedés lelassul

⇒ MKP azt hitte, a sztálini tervgazdaság miatt érte el a gazdaság ezt a növekedést, úgy gondolta, folytatható

de az aránytalan gazdfejlesztési stratégia komoly konfliktusokhoz vezetett

1953 március: meghal Sztálin
1953: újra módosították az első ötéves tervet
Nagy Imre: új gazdpol. gondolkodás, kevésbé torz, nagyobb önkéntesség a kollektivizálásban..
de nem szűnik meg 1953ban a tervutasításos gazd...
1956-58:
új sztálini nehéziparosítási szakasz
H a rendszerváltozásig tervgazdaságot követ

50es években a tervezőket főként a háborúra való készülés mozgatta:


tervszámokat, alapkoncepciókat az MDP vezetői, a Politikai Bizottság (12 fő), ill. a Trojka határozta meg;
aztán egy nagy bürokrácia dolgozta ki népgazd. tervvé
Tervhivatal dolga volt a konzisztencia látrehozása
egész gazdaségot átfogta, minden szereplőre (vállalatra, termelési egységre) lebontották
bonyolult igazgatósági, minisztériumi hierarchia ellenőrizte a végrehajtást, a vállalat állt legalul

a pártszervezetek is részt vettek a tervfolyamat kialakításában-ellenőrzésében

végül a Tervhivatal által kialakított terveket a Parlament fogadta el törvényként


↑

A tervutasításos gazdaság jellemzői


Erőltetett (nehéz)iparosítási koncepció: