A gazdasági integráció fejlődési szakaszai, az EU-országok makrogazdasági helyzetének alakulása

Két szempont szerint szakaszolunk

• ☠A piaci integráció szakaszainak megvalósulása az EU-ban
• ☠Kereskedelmi és termelési integráció makrogazd.-i teljesítmény alakulása
• ☠(Világgazd.-i pozíciók, a „technológiai eltérés” problematikája)

A piaci integrációs formák

• ☠Preferenciális övezet (gyenge együttműködés),
• ☠Szabadker.-i övezet (kl. akadályok – vámok, mennyiségi korlátozások – felszámolása),
• ☠Vámunió (belül szabad ker., kifelé közös vámok)
• ☠Közös piac (4 szabadság elve)
• ☠Egységes piac (a közös piac minőségi változata)
• ☠Gazd.-i és monetáris unió (végcél: a közös valuta, egy monetáris politika van, egy közös költség.vetés és fiskális pol. van) Ez eszköz a pol.-i unió megvalósításához.
• ☠Pol.-i unió

Az integrációs szakaszok megvalósulása

• ☠Római Szerződés: cél a 4 szabadság elvének biztosítása, egy közös piac megteremtése
  • ⚜4 szabadság: áruk, szolg.-ok, tőke, munkaerő szabad áramlása, mozgása a tagországok között
  • ⚜Fokozatosan kívánták elérni: 1. lépés: a vámunió megvalósítása, amire 12 évet irányoztak elő, végül 1968. júl. 1-re, másfél évvel korábban megvalósult.
• ☠A közös piac a gyakorlatban még sokáig nem valósult meg
• ☠A tőke és a munkaerő mozgása előtt álló adminisztratív (jogi) és közgazd.-i akadályok jelentős része fennmaradt:
• ⚜Nemzeti, műszaki, eü.-i, körny.védelmi, szabványok, normák, előírások
• ⚜Gazd.pol.-i különbségek (pl. eltérő adópol.)
• ☠A munkaerő objektív okok miatt is rendkívül immobil. (nyelvi akadályok, kulturális különbségek, éghajlati különbségek)
• ☠A szabadker. létrejötte miatt a tagországi tőke- és munkaerőmozgás nem volt annyira fontos még (a kívülálló országok számára volt érdekesebb, hogy a vámfalon belülre kerüljenek)
• ☠A kedvezőtlen világgazd.-i változások hatására is elterelődött a figyelem a közös piac megvalósításáról
• ☠A közös piac tényleges megvalósításáról a 80-as évek elején kezdtek el újból gondolkodni → az egységes belső piac kiteljesítésének programja. (a közös piac helyett egy fogalmat alkottak, ez volt az „egységes piac”, az új fogalom mozgósító erejű volt, látszólag újat jelentett, de célja ugyancsak a 4 szabadság elvének megvalósítása)
• ☠Az egységes belső piac kiteljesítése: 1985. jún. az Eu.-i Tanács milánói ülésén irányozták elő
• ☠Elfogadták a Bizottság által készített, 282 ajánlást tartalmazó Fehér Könyvet
• ☠A szükséges intézkedések végrehajtásának hat.ideje 1992. dec. 31. volt
• ☠Cél 4 szab. elvének megvalósítása, a még fennálló fizikai, technikai és fiskális akadályok felszámolásán keresztül. Pl. az értékpapír piacok még mindig nem integráltak Eu.-ban
↑

---

Az integráció akadályai

• ☠Fizikai akadályok: árumozgás határokon történő ellenőrzése, személyek mozgása (Schengeni Egyezmény)
• ☠Technikai akadályok: szabványok, normák, előírások kérdése (a fő szabály a kölcsönös elismerés elve, → kötelező az egymás szabványai alapján gyártott termékeket beengedni, emellett vannak az egységesítésnek is területei, pl. gyógyszergyártás, gépkocsigyártás, számítástechnika), közbeszerzések piacainak liberalizálása (kötelező a versenyeztetés, versenykiírás, fontos, hogy legyen verseny az állami beruházások kapcsán), szolg.-ok piacának liberalizálása (monopolisztikus szolg.-ok pozíciójának megtörése és jogszabályi változtatások)
• ☠Fiskális akadályok: gazd.pol.-i akadályok (adópol., állami támogatások, árfolyam-pol.), adókulcsok harmonizálása (fő eleme: az ÁFA-kulcs harmonizálása. Két ráta van: kedvezményes kulcs, ez min. 5 %, és a másik a standard ráta, ez min. 15 %). Az állami támogatások nyújtása alapvetően tilos.

„A pénz integrálja igazán a piacokat” → Gazd.-i és monetáris unió

• ☠Már a vámunió és a közös piac működéséhez is szükség volt a pü.-i (árfolyam-pol.-i) együttműködésre
• ☠1969-70: pü.-i tervek (Werner-jelentés) alapján az árfolyam mozgások egymáshoz kötése
• ☠1979. márc. 13. Eu.-i Monetáris Rendszer (EMS) életbelépése, párhuzamos valuta bevezetése (ECU)
• ☠1991. dec. 10-11. Maastrichti szerződésben elfogadott EMU-terv, utolsó szakasz az egységes valuta bevezetésére
• ☠2002. jan. 1. az euro kizárólagos fizetési eszköz az EMU-t alkotó 12 tagállamban (ma már Szlovénia is bekerült). Nagy-Br.-nak és Dániának van kimaradási klauzúrája, a többi csak úgy maradhat ki az euro-övezetből, ha nem teljesítik a kritériumokat

Fő fejlődési szakaszok:

• ☠1958-1973: a gazd.-i fejlődés „aranykorszaka”, dinamikus fejlődése
• ☠1973-1983: az eu.-i gazd. válságban, súlyos szerkezeti problémák, dezintegrációs jelenségek
• ☠1983-1990: új lendület, minőségi változások
• ☠1990-: új helyzet kialakulása, közép- kelet-eu.-i átalakulás, EMU, kibővülés, versenyképességi és szerkezeti problémák
• ☠1958-1973: Az összes külker. bővülése évi 8 %, a belső ker. bővülése évi 12 %. Az egymás közötti ker. aránya az összker.-ben belül 1/3-ról ½-re nő. Az interker. aránya a GDP-ben meghaladta a 10 %-ot → kölcsönös függés. Csekély a tagállamok közötti tőkemozgás, egyoldalú amerikai közvetlen külföldi tőkeberuházások jellemzőek. Tőkekoncentrációs és fúziós hullám elindul, de nemzeti keretek között (nemzeti ipari parkok belső integrációja erősödött). Makrogazd.-i teljesítmény: gyors és kiegyensúlyozott fejlődés (évi 5 %-os GDP-növ., gyakorlatilag teljes foglalkoztatottság, alacsony infláció)
• ☠1973-1983: világgazd.-i zavarok jellemzőek: olajárrobbanás, recesszió (1974-75, 1980-83), stagfáció. Súlyos szerkezeti válság alakul ki. (külső E-forrásoktól való magas függőség, olaj esetén 90 %-os). Lemaradás figyelhető meg az újabb műszaki-technológiai forr. eredményeinek kihasználásában. Az olajszámlák nagymértékben megugrottak, ugyanakkor jelentős fizetőképes kereslet is átalakult az olajexportáló országok részéről. A belső ker. részaránya csökkent (dezintegrációs folyamatok). Új fejlemény: japán versenyképes exportcikkek megjelenése. Az am.-i tőke beáramlása lelassul, a ny.-eu.-i tőkekivitel megerősödött. A válság integrációs hajtóerőket is mozgásba hozott, megindult a tagországok közötti tőkeáramlás. Makrogazd.-i teljesítmény: visszaesés, alacsony növ, az egyensúly felborulása. Alacsony GDP-növ, recessziók idején csökkenés (mélypont: 1975: -2 %). Fokozatosan emelkedő munkanélküliség (2,6 %-ról 10 % fölé). Felgyorsult, tartósan magas (átlagosan 10,6 %-os) infláció, (csúcspont: 1975: 15 %, nagy különbségek a tagországok között)
• ☠1983-1990: az integrációs folyamatok lendületet kapnak. Az időszak végére a belső ker. részaránya az összker.-ben elérte a 60 %-ot. A ker. növ.-i üteme (évi 5,4 % 2X-ese a nemzeti termelés növekedésének. Az interker. elérte a GDP 15 %át, az EU-ból több tőke áramlik az USA-ba, mint onnan az EU-ba. Jelentős japán tőkeberuházások (vámfalakon belülre akarnak kerülni, a szállítási költség.-ek megtakarítására törekszenek) → hoztak magukkal fejlett technikát és irányítási-szervezési módszereket. Az eu.-i ipar „japánizációja” megindul: terjedt a just in time készletezés, tudatosodott a minőség-ellenőrzés fontossága → közvetlen versenyhatás pozitívan befolyásolta az eu-i ipar alkalmazkodását. Makrogazd.-i teljesítmény: mérsékelt megélénkülés, a gazd. stabilizálódása. Évi 3 % körüli GDP-növ, tartósan magas munkanélküliség, az infláció visszaszorítása a 60-as évekbeli szintre
• ☠1990-től napjainkig: A korszak jellemzői: versenyképességi problémák, csökkenő exportpiaci részesedések, lemaradás az új termékek fejlesztésében, a tudományos eredmények piacra vitelében. Változó feltételek: Eu. K.-i felének bekapcsolódása az integrációs folyamatokba. Emellett lezajlik a pü.-i int. elmélyítésének betetőzése, a közös pénz megjelenik. 1990-93 között súlyos recesszió (évi 1 %-os GDP-növ, 93-ban visszaesés), azóta alacsony (évi 2 % körüli) növ, munkanélküliség 1995 utáni enyhe csökkenése, rendkívül alacsony, 2 % körüli infláció, az euro kezdetben jelentős árfolyamesése a dollárhoz képest. Alkalmazkodási kényszerek: a tudásalapú gazd. kihívásainak való megfelelés (e-economy, „inf.-ós országutak kiépítése, innovációs képesség javítása, rugalmasabb képzés) 5. szakasz azért nincs, mert a teljesítmény nem változott