Európai Tanács

További jegyzetek itt!

Európai Tanács

- az EU legfőbb döntéshozó szerve
- állam- és kormányfők tanácsa

államfő részvétele (mindhárom ország F-betűvel kezdődik):
Franciaország
Finnország
Ciprus
többinél kormányfő

ülésein részt vesz az Európai Bizottság elnöke is

politikai irányvonalat határoz meg

évente legalább kétszer ülésezik (szokásos márciusi és szokásos októberi)
amúgy meg idén március végéig már háromszor lesz...

döntéshozatal egyetértéssel születik

az irányítás a soros elnök ekzében van
↑

2010-től (elnök, működés...)

állandó elnöke lesz, 30 hónapra,
egyszer újraválasztható
(gyakorlatilag 2 terminusra választanak személy, akit 2,5 év után gond nélkül leválthatnak, ha kell)

csak oylan meber lehet, aki már dolgozott a Tanácsban 18 hónapot

bármilyen más funkciót betölthet (bizottságelnök, parlamenttag, estébé...)

ezután legalább négyszer hivatalosan is össze kell hívnia évente az Rurópai Tanácsot

ülésein részt vesz a Külügyminiszter

bizonyos esetekben minősített többséggel dönt

emiatt mivel gyakran találkoznak itt a miniszterek, nem utaznak a másikhoz
↑

Európai Bíróság

1952-től létezik, az Európai Szén és Acélközösség létrehozása óta...

székhelye: Luxembourg
az Európai Köösség legfőbb bírói testülete
államközti ügyekben...
hatásköre kiterjed Izlandra, Liechtensteinre, Norvégiára is
tagjait a tagállamok jelölik, 1-1 főt országonként
⇒ jelenleg taehát 27 tagja van (a magyar tag most Juhász Endre)

kritérium: európai bíró az lehet aki a hazájában is betöltheti a legfelsőbb bírói tisztséget

a bírákat 6 évre választják, lépcsőzetesen (két turnus van 3 évvel eltolva)

ritkán hoz ítéletet teljes ülésen, általában 3-5 fős tanácsokban
(ki van osztva, hogy hányas számú hányfős tanácsban van kicsoda)

2005-től a teljes ülést felváltotta a Nafy Tanácsban történő döntshozatal (13 fő)

Kötelező a Nagy Tanács:
- tagállamok ellen folyik eljárást
- előzetes döntéshozatal

A bírók tagsága megújítható a 6 éves terminusra
az elnököt maguk választják
jelenleg: Vasilios Skouris

a bíróság ülései nyílt keretek között zajlanak

az Alkotmány nyomán az Európai Unió Bírósága nevet (és hatáskört) viseli

↑

Az Európai Bíróság célja, szerepe

az európai jog független és
egységes a tagállamokban
amely a nemzeti jogok felett áll

ez a közösségi jogi rendszer azonban efektív védelmet igényel, amit az

Európai Bíróság biztosít

Szerepe:

a közösségi jog őre
szerződések értelmezője
alkotmánybíróságként működik

↑

Az Európai Bíróság eljárása

két szakasz:
írásbel, szóbeli

fontosabb és jelentősebb az írásbeli
- hosszabb, szakértői véleményen alapul
- akinek köze van a dologhoz, írjon véleményt...
- ha úgy döntenek, hogy kell, akkor szóbeli szakasz is

a szóbeli eljárás csak kiegészítő
- rövid ideig tart, nem kötelező...
- egyszer volt már példa két db szóbeli szakaszra

a Bíróság nyelve a francia
- de a 20 hivatalos nyelv általában használható
- általában érdemes franciára fordítva küldeni nekik az anyagot

joggyakorlata szupranacionális irányba mutat

Német állampolgár bepereli Németországot, mert a Német Adóhivatal nem fogadta el az adóbevallást...
egyrészt elmarasztalták, mer tnem fogadták el, másrészt meg azért, mert nem ismerték el, hogy Németország adót szedett: abban az évben irányelv szerint kellett elküldeni a papírosokat

Egyesült Királyság: elmarasztaltak egy zöldségest, mert visszaesően fontban mért a piacon!!!
3 év börtön, mert visszaesett!
a Bíróság felmentette az államot: az ő dolga...

nem precedens döntéseket hoz... de bár deklaráltan nem azok, annak tekinthetőek
Magyarországban izgalams a helyzet (de jó!): Olaszországban egy helyi adó ügyét közösségi joggal egyezőnek találták... most a magyar iparűzési adó hasonló, azt hányják-vetik
↑

Az Európai Bíróság eljárásának alapjai

↑

Az Európai Bíróság eljárásának alapjai
1. eljárás: tagállami mulasztás megállapítására irányuló

- általában a Bizottság és tagállamok kezdeményezhetik
ritka, mivel korábban jelentős egyeztetések folynak elkerülésére (tegyétek ezt, különben ejnyebejnye lesz!!! oda-vissza)
...de lehet a tévében mutogatni.....

↑

Az Európai Bíróság eljáásainak alapjai
2.Megsemmisítés iránti eljárás

- természetes és jogi személyek is kezdeményezhetik
- a tagállamok kezdeményezésénél jogszabálymegsemmisítésnél nem kell bizonyítani
- az adott szebály őket közvetlenül és személyesen érinti
(pl. Alkotmánybíróság megsemmisít önkormányzati)

- hivatkozni lehet a hatáskör tóllépésére, eljárási szabályok megszegésére, hatáskorrel való visszaélésre
- ha a beadvány megalapozott, a Bíróság megsemmisíti a jogszabályt... hogy hányadikától?

↑

ki képviseli az államot

- minden esetben a kormány a perbefogott a tagállam elleni eljárásban

pl. Finnország nem tett indexre egy kábító hatású szert, mert a svéd kisebbség azt tradícionálisan rágcsálja... a svédek kérték a mentességet ezalól tradíciókra való hivatkozással... megkapták... finnek nem kérték.....
a finneknél pedig a svéd kisebbségnek csak azt mondják, mivel fizessen, menjen katonának, miyen lesz a külpolitika...
azon felül minden a svéd kisebbség hatásköre ott, oktatás, stb... az is, hogy milyen falevelet rágcsálnak

- a döntés a Nagy Tanácsban születik

↑

Mikor következik be a semmisség (jogszabály megsemmisítése esetén)?

- ex tunc : keletkezésre nézve
- ex nunc : most
- pro futuso : jövőre nézve

a bíróság ex tunc, de az élő jogviszont nem érintve semmisíti meg a szabályokat

↑

Az európai bíróság eljárásának alapjai - 3. eljárás: intézményi mulasztás megállapítására irányuló

- az EU szervei intézkedéseinek elmulazstása esetén
- nem alkottak emg egy oylan szabályt, amelyet az Alapszerződés előírt

- be kell bizonyítania: jóhiszeműen

kell
szóltam
vonatkozik rám
az érintettnek a bírósági eljárás előtt két hónappal fel kell hívnia aza dott szervet a jogszabály megalkotására
bizonyítani kell, ha lenne jogszabály az közvetlenül érintené
a bíróság megállapíthatja, hogy az Alapszerződéssel ellentétes a hogszabály alkotás elmulasztása
ésszerű határidőn belül meg kell alkotni a jogszabályt

általában nem fejeződnek be ezek az eljárások: az állam még előbb meg szokta alkotni a szabályt, hogy ne járatódjon le

↑

Az Európai Bíróság eljárásának alapjai -
4. hivatkozás jogszabály alkalmazhatatlanságára

EU szerveinek intázkedései kapcsán
a Bíróság kimondhatja a szabyál alkalmazhatatlanságát, de az nem szünteti meg
(az a kibocsátó feladata, hogy javítsa)
a j

↑

Az Európai Bíróság eljárásának alapjai -
5. előzetes döntéshozatal

- nemzeti bíróságok kérhetik
ha nem tufják eldönteni, hogy az európai szabályok vagy a nemzetiek érvényesek

tanács az EB-tőla nemzetinek, milyne jogszabályokat vegyen figyelembe

egyre növekszik az ilyen esetek száma

csak Nagy Tanácsban hozható döntés

↑

Az Európai Bíróság eljárásának alapjai -
6. kártérítés érvényesítése

EU alkalmazottainak károkozása vagy bűncselekmény esetén:

adómentes, és mentelmi jog
↑

Az Európai Bíróság eljárásának alapjai -
7. fellebbezés

Elsőfokú Bíróság ítéletei ellen

Európai Tanács