Az Európai Unió Közös Agrárpolitikája

További jegyzetek itt!
Tartalom:
1. Témák
2. A KAP kialakításának okai
3. Római Szerződés, 33. cikk (régi 39. cikk)
4. A 3 fő alapelv
5. KAP működési mechanizmusának alkotóelemei
6. KAP működésének következményei
7. KAP reformjai
8. KAP megszorító reformok
9. Új tagok és a KAP


by: Kengyel Ákos


Témák


- KAP szükségessége, kialakításának okai
- agrárpol. működési rendszere
- a KAP következményei, a szükségessé vált reformintázkedések
- az új tagok és a KAP


A KAP kialakításának okai


helyzet a Római Szerződés ideján
miért kell támogatni?

- alacsony jövedelem-színvonal:
a tisztességes megélhetést nem biztosította: a mezőg. dolgozók bérszintját átlag körülire kell emelni...

- tőkeigény, fejl. források szükségessége:
nem lehetett fejleszetni ilyen alacsony jövedelem mellett, pedig kelllett volna, hogy versenyezhessen a külkerrel...
- korszerűtlen birtokstruktúra:
szétaprózódott családi gazdaságok - nem versenyképesek...
- versenyhátrány úgy általában:
objektív adottságok miatt is komparatív hátrányosság:
rossz termőföld, éghajlati, földrajzi adottságok

- alacsony önellátottsági szint:
nagy volt a függsőég a külső élelmiszerszállítóktól... alapveő mezőg. termékekből importra szorult
⇒ amit csak lehet még elfogadható áldozatok (támogatás, árszínvonal) mellett, azt helyben kell megtermelni
- védelem külső versenytársakkal szemben:
diszkriminatív protekcionizmus:
el kell fogadni, hoyga kkor itt drágább lesz, de megéri... kicsit kicsi, kicsit sárga, kicsit savanyú, de a mienk!!!!
politikai megfontolások:
az agrárszektor jelentős szavazóbázist is jelentett
⇒ támogatni kellett
össztársadalmi költségek:
már ez elején a logika: legyen vidéken is munka, megélhetés ==y mezőgazdasággal érdemes foglalkozni, ha abból meg lehet élni, akkor mindenki helyben fog maradni...
else: városok megduzzadnak, össztársadalmi szinten szociális feszültségek...
(ez a logika tulajdonképpen mai napig igaz, csak a a mostmár vidékfejlesztés..... de most már diverzifikálni kell, mást is témogatni kell)

⇒ egyetértés: legyen közös agrárpolitika... és legyen közös ügy, mert hát közös piac volt a cél

kezdeti ideológia: oké hogy van támogatás, de az Unión belül van verseny, mindenki ugyanazt a támogatást kapja
az is kap támogatást, aki nem lenne rszorulva, de van, aki ép a támogatásnak köszönhetően marad talpon


Római Szerződés, 33. cikk (régi 39. cikk)


A közös mezőgazdasági poliitka célja
- a mezőg. termelékenységének növelése
- méltányos életszínvonal biztosítása, a jövedelmek nöövelése
- piacok stabilizálása
- ellátásbiztonság garantálása
- fogyasztók számára ésszerű árak biztosítása

ez az utsóó ellentétesnek tűnik: mivel magasabb az önköltség, ezért a fogyasztók fizetnék ezt meg... ez az utolsó cikk nem is érvényesült



A 3 fő alapelv


vágyálomgyűjtemény volt eredetileg a Római Szerződés
- közös piac kialakítása:
a piac egységességének elve
akadálymentes kereskedelem egymás közt
közös árak, versenyszabályok és előírások
mindenkire ugyanazok az árak, állami intervenciók, stb...

- közös preferencia
védelem a külső versenytársakkal szemben
EU termelői előnyben

pénzügyi szolidaritás
közös finansz. fggetlenül a támogatásban érintett termékektől és országoktól
ez nagyon szép elv. de csak álom... mindig előkerül, hogy ki miért nem hajlandó többet befizetni


KAP működési mechanizmusának alkotóelemei


'62-től
- garantált árak:
évente megállapodnak a nagyker árban
- állami intervenció:
ha a piac nem ismeri el a garantált árat, akkor raktározza, kivárja az állami intervenciót a garantált áron...
viszont a magyar gazdáknak nincsen raktáruk ⇒ a novemberi intervencióig nem tudják raktározni..
⇒ magán- és közraktárak épüljenek, ahol raktározhatják...
viszont ennek inkább orientációs szerepe van: ez a reális ár ahhoz, hogy tisztességes jövedelem legyen
a garantált ár körültekintő számolgatás eredménye... biza'
- exporttámogatás:
mindegy, hogy a delikvens bent árulja-e vagy exportálja, nert az EU ezt is garantálja ám.,...
amikor kezdődött, akkor 25% volt a különbség a garantált ár és a világpiaci közt... de ez a elszakítottság csökken: ma már cska 5% körüli
- védelem az importversennyel szemben:
importlefölözés:
'95 júniusig működött 3 évtizeden át...
mozgóvám volt... mindig a konkrét importárra rakódott rá..
nem azt mondták, hogy 35%, hanem az ártól függött... oylan vámot dobtak rá, ami kiegészítette a belső árra....
diszkriminatív volt, mert gátola a versenyképes áru bekerülését és mert változó nagyságú volt...
ezen kívül nem volt normatív: változó volt a méretéke mindenkinek..


KAP működésének következményei


- mezőg. termelés gyors növekedése
→ önellátottsági szont elérése ('70-es évek vége) → túltermelés

- termelékenység ajvulása → jelentős műszaki korszerűsödés → termésátlagok emelkedése

- mezőg infrastruktúra kiépülése

- intenzív művelés ⇒ környezeti problémák

Hátrányok:
- magas fogyasztói árak
- rendkívül sokba kerül a finanszírozása
- az egész világ agrárkereskedelmét torzítja ⇒ túltermelés + sokba kerül + külső nyomás ⇒ reform kő'
sokak tiltakoztak a dolog ellen kívül-belül...



KAP reformjai


több reformkísérlet, a legjelentősebb intézkedéscsomag a MacSharry-féle '92-es reform

Főbb reformintézkedések, kiindulópontok
- ár és jövedelempolitika szétválasztása (decutling)
- garantált árak csökkentése, közelítés a világpiaci árakhoz
- közveteln kifizetések (kompenzációs kifizetések) bevezetése (egyre inkább átveszi...)... földalapú támogatás


- termelési kvóták
- ugaroltatás (ott lehet termeszteni olyant, amire nincs támogatás)
- korai nyugdíjazás
- átképzési programok
- fiatal gazdálkodók támogatása

külső nyomás:
GATT Uruguayi Fordulója
Kötelezettségvállalás
- vámosítás, lefölözés megszüntetése
- 6 év alatt a velső támogatások 20%os;
az exporttámogatások és vámok 36%-os csökkentése

'95 nyarától csak vámokkal lehetett védeni a gazdaságot...



KAP megszorító reformok


mérsékelt reformok, csekély hajlandóság a radikalizmushoz...
senki nem szereti a demonstrációkat...

Agenda 2000 → KAP 2. pillére a vidékfejlesztés, felkészülés a ibővülésre

2003 június: újabb reformintézkedések ⇒ egységes farmtámogatási rendszer, a támogatások 90%-a független a termeléstől...


Új tagok és a KAP


EU régi termelői féltek
versenykihívás, de egyben nagy piac is

mannyire versenyképes új tagok?

problémák és nehézségek
- megfelelés az EU előírásainak (állat- és növényeü. előírások, élelmiszerbiztonsáág, környvédelem)
- termelési költségek alakulása (föld ára, teremlőeszközök, munkaerő)
- birtokstruktúra
- megfelelő intézményrendszer és információáramlás

azért nem vagyunk versenyképesek, mert a mi versenképességünk az alacosny költségeken alappul..
de ez elolvad:
meg kell felelni az Eu-nak... és ez beruházásokat igényel


jár-e közvetlen jövedelemkieglszítő zámogatás:?
egyenlő elbénés kérdése: Bizottság eredeti javaslata és a csatlakozási tárgyalások eredménye

25%os sziintről indulhatunk, 9 év alatt érjük el a régi tagok tám. szintjét, ehhez 30% saját forrásból hozzátehető (ekkor 6 év átmenet)

jelentős strukt. korszerűsítés, környvédelmi szempontok figyelembe vételére van szükség ⇒ tőkeigényes folyamat ⇒ a jövedelemtámogatások jelentős részét vissza kellene forgatni a fejlesztésbe

ideológia: it túgy is alacsonyabbak a bérek, nehogyár pont a paraaasztok jövedelme legyen uniós!!