Politikai kultúra és törésvonalak
by: Gallai Sándor
Tartalom:
1. A törésvonal fogalma
2. A klasszikus törésvonal-elmélet
3. Törésvonalak és pártrendszerek
4. Befagyási hipotézis és elmélet-revízió
5. Pulitikai kultúra kutatása
6. Pol kult. fogalma
7. Politikai kultúrák típusai - ZHanyag lesz!
8. A pol.kultúra kutatásának bővítése
9. Pol kult. fogalma
10. Pol. kultúra Mo.-n
↑
A törésvonal fogalma
- Szociológiai különbségek (tás. tagoltság) intézményesült politikai megjelenése (többféleképpp tagolható egy társ, itt akkor értelmes, ha őolitikai szereplőknél is megjelenik...) ⇒ akkor tv, ha pol. releváns
- Bartolini, Mair: poltikailag releváns csoporttegolódás,
- szellemi elkülönültség: ideológia
- kollektív identitástudatban is jelenvan (tanár tisztában van azzal, hogy tanár, diák, hogy diák, de ez nem törésvonal)
- Kriesi: struktorális: társ szerkezetében jel; kultorális: identitásban jel; poltikai aspektus
- csoporttagolódás
- tudatosan vállalt kollektív identitás
- koherens intézményes megjelenése van
„nem látja? üljön közelebb, ide az első sorba! nem? annyit nem ér a dolog? lesznek képek is”
↑
A klasszikus törésvonal-elmélet
Stein Rokkan, Martin Lipset alkotta meg, '60 körül
1967: Törésvonalak, pártrendszerek, és választói irányultságok
a pártrendszerek típusa attól füg,g hogy ment végbe a polg., ipari forr, milyen volt ezek időbeli, hatásbeli viszonya
- Területi dimenzió: van központ és periféria minden tekintetben
- állam és egyház konfl: vallási törésvonal: kérdés a szekularizáció, állam vagy egyház felelőssége vmi, pl anyakönyvezés
- város és vidék, primer és szekunder gazdaság
- Funkcionális dimenzió: gazdaság vs kultúra
- doomináns vs periférikus kult, kultúra+szubkultúrák... nyelvkérdés pl ⇒ van többség-kisebbség konfliktus
- tőke-munka, tőkésosztály-munkásosztály ellentéte
két forr. során alakultak ki
(nemzetépítés)= polgári forrradalmak ⇒ egyházi törés
ipari forr ⇒ gazdasági törésvonalak
centrum: a nagy egység
tőke-munka | állam-egyház
gazdaság↓--↓--↓--↓--↓--↓--↓kultúra
agrár-ipar | többségi-kisebbségi kultúra
periféria
↑
Törésvonalak és pártrendszerek
Törésvonalak (csoporttagolódás) és pártrendszerek kölcsönhatása:
pártrendszer leképezte, alakítja a tv-ket
pártr. nemzeti variációi
Pártr. átalakulása: 4 bef. tényező
- döntéshozatali tradíció: mennyire diktatórikus, mennyire zárja ki/fogadja be az újonnan jövőket
- ellenzéki szabadság. ellenvéleménye megfogalmazásának lehetősége: van-e sajtó, gyülekezési szabadság, van-e passzív váljoga az ellenzéknek?
- szövetségkötések: mennyire jell, hogy az újak egységesen lépnek fel v. versenyeznek
- többségi rendszer: hogy lehet többségi hatalmat alkotni
Pol. tényezővé válás: 4 külszöböt kell átlépni:
legitimáció, inkorporációs (befogadási), képviseleti, többségi uralmi küszöb
legitimációs: legitim-e ha nemazt mondja, ami a hatalom, akt. hatalom elfogadja-e
inkorp.: elismerik-e teljes jogú pol. szereplőnek?
képv.: be tud-e kerülni
többségi: többségbe kerül az új pol erő
↑
Befagyási hipotézis és elmélet-revízió
~: Lipset, Rokkan: 20as évekre stabil pártok, megmaradtak 60as évek közepéig,
a 70es évekre megdől, megdönti pár dolog:
- társ szerkezete megváltozik: tercier szektor tért nyer → szekularizáció: csökken a vallásos népesség száma
- gyengülő pártkötődés, lazul az osztály alapú szavazás
-> tömegpártok átalakultak néppártokká: osztály- és rétegpártok helyett széles szavazóbázis: mindenevő pártok (catch-all)
- új pol. ideológiák... új baloldal (zöldpártok), új jobb (neoliberálisak, nacionalisták, populisták)
Törésvonal-elmélet revíziója:
Mark Franklin elis veti: jóléti állam → feloldottak a korábbi különbségek
Daniel Bell: posztindusztriális forradalom ment végbe → érték alapú törésvonal jön elő
⇒ Inglehart: ez külön törésvonal: materiális és posztmateriális: pl.: újbaloldalnak posztmateriális kötődése van... inaktívokat célozza: hölgyek, diákok → környezetvédelem, antinukleáris, feminista értékeket beviszi a pol.-ba.
↑
Pulitikai kultúra kutatása
a fogalom előzméynei
- történetírás előzményei: szellemtörténet (a történelemből ált.), nemzetkarakterológia (0 vizsgálat, mégis következtet)
- pszichológia: elsajátított, tartós, erős érzelmi vonatkozású orientációk = attitűd
Kutatás kezdete: II. VH után
- Behaviorilzmus: pol. magatartás vizsgálata
- Weimari Köztérsaság: demokratikus intézményekkel alakult át diktatúrává ⇒ institucionalizmus nem magyarázza
- Dekolonizáció: mi kell ahhoz, hogy a gyarmatból felsz. ország demokratikus legyen
↑
Pol kult. fogalma
G. Almond; sidney Verba:
A polgári (civic) kultúra (1963): pol. részvételt bef. magatartásminták, értékek, attitűdok értékek
Pol. összetevők:
- pol orientációk, a pol. rendszerrel és összetevőikkel kapcs attitűdök
- Pol. szerepek, szerepfelfogások
Orientációs minták típusai: milyen típ. attitűdök vannak
1. Kognitív: megismerésen alapul
2. Affektív: érzelmi beállítottságon alapul, viszonyulásunk lényeges
3. Evaluatív-normatív: értékeléshez kötődik: milyen ítéletet alkotunk egyes szereplők felett
↑
Politikai kultúrák típusai - ZHanyag lesz!
1 a rendszer, mint általános ojjektum
2 Inputobjektumok: igény, követelés, támogatás
3 output-objektumok: intézményi megoldások
4 az én, mint tev. résztvevő
Parokiális - - - -
1.: tárgya az adott ismeretnek, érzelemnek? pol kultúra részese mennyire lát rá a pol. renszerre
2. hogy viszonyulunk hozzá? követelődző, támogató...
3. Output: rendszer mit csinál
4. aktív-e
a résztvevőknek nincs rálátásuk, mi zajlik fölöttük, nincs ismeretük a pol. rendszerről
⇒ nincs aktivitás, és nincs is input: paszsív teljesen
output: az egyén éli a világát, nem zavarja a politika
se ismeret, se érzelem, se attitűd...
Pl: afrikai törzsi közösségek
Alattvalói + -+ + -
ISM: van ismeret a rendszerről
IN: követelése nincs, de lojális, tudomásul veszi
OUT: az egyén részese a pol-nak, elszenvedője a döntéseknek
EGO: nem aktív, passzív résztvevő csak
pl: középkor: tudták, hogy van fölöttük földesúr, egyház, uralkodó; fizetett adót, elszenvedte
Részvételi
rendszerről van ismeret
input igény, követelés, támogatás
outputnál is
és van részvétel is → részvételi
pl.: amerikai aktív politika
optimális, ideális: Polgári + +- + +-
az a jó, ha a pol. kult-ban az egyén rendelkezik a szükséges ismeretekkel
jó, ha megfogalmazhatnak követeléseket, de jobb, ha nem több ez a lojalitásnál
OUT=részvételi,
a közösség tagjainak tudniuk kell hogy van, amit képviselőkkel
↑
A pol.kultúra kutatásának bővítése
Újabb kutatási irányok: tényleges pol. aktivitás vizsgálata,
nem a miért viselkedünk, hanem a hogyan a kérdés
-Barnes, Kaase: konvencionális és nem konv. részv. formák
\konv: szavazás, tájékozódás, beszélgetés róla
\nemkonv: petíció, bojkott, sztrájk, épület és gyárfoglalás, INKLUZÍVE köztelevízió;)
Egyéni dimentziók vizsgálata
- pol. rsz. támogatottsága mennyire támogatja a pol. rendszert
- demokr-val való elégedettség
- ointézmányekbe vetett bizalom (pl. mineln.)
- pol. közösséghez viszony (mekkora a patriotizmus?)
- szavazói hajlandóság
- pártokkal való azonosulás: ki mennyire támogatott
↑
Pol kult. fogalma
más a sajtó és az itteni megfogalmazás
kult: miként gondolkodnak az emberek a pol. rendszerről, egészéről
Leíró és normatív fogalomhaszn:
- leíró: milyenségtől ("minőségtől") független leírás
- normatív: „nyugati fejlett” a mérce (pol kult, ami az ellenfelemnek nincs) <<- így használják nagyjaink:D
Vizsgálati szintek:
- társadalomszerkezeti, normatív és szervezeti szint
homogén és fragmentált pol. kult.:
- homogén: pol célok és alapértékek azonosak, a fő vonásokban nagy a konszenzus: főként USA vót valamikor... centrumpártok, pragmatizmus (nincs ideológiai vita szinte, inkább elosztási kérdések)
- fragmentált: több szubkult:
EU kont. elgtöbb országa, sokpártrendszer, ideológiai áés rétegpártok,
kult. és ideológiai konfliktusok, kisebb stabilitás
↑
Pol. kultúra Mo.-n
Nemzetkarakterológia
\mi a jellemző a magyar néplélekre.... megfigyelés↓y általánosítás
\\borúlátás, passzív rezisztencia, apátia
államszocializmus:
- 50es évek diktatúrája: Aki nincs velünk, az ellenünk van.
- Kádári konszolidáció: Aki nincs ellenünk, velünk van
életszínvonal a lojalitásért...
hivatalos és magán értékrend: otthon lehet pol. verseket lehet mesélni,
pol cinizmus, tömeges nomraszegés (mindenkinek van munkája, de esetleg nem dolgozik), pol. infantilizmus, paternializmus
Rendszerváltás és napjaink:
- demokr és jólét fogalmának összekapcs
- kiábr, kédári nosztalgia
- sokáig alacsony részvételi ráta, az apolitikus intézmény soxor népszerűbb