Választási rendszerek

További jegyzetek itt!
Tartalom:
1. Funkciók és alapelvek
2. A választójog
3. Választási rendszerek
4. Többségi rendszerek
5. Szavazólap - Florida, Palm Beach
6. Gerrymandering
7. Alternatív szavazás - példa - ez olyan, ahogy leírtam két címmel ezelőtt
8. Aráynos rendszerek
9. Szavazólapok...
10. Leggyakoribb formulák
11. A választási rendszerek jelentősége
12. A magyar választási rendszer
13. Egyéni választókerületek
14. Területi listák
15. Országos listák

választások,
váljog
választási rendszerek



Funkciók és alapelvek


demokr. csak akkor, ha vannak rendsszeresen megtartott tiszta választások


a demokr. választás alapelvei:







A választójog


szűk értelemben: alapvető politikai szabadságjog... választó és választható vagyok:
passzív: választható (jelöltek, megválasztottak)
aktív: el kell csoszogni a szavazóhelységbe, be kell dobni valamit az urnába

tágabb értelemben: a választásokra vonatkozó jogszabályok összessége:két dolgot szabályoznak:





Választási rendszerek







Többségi rendszerek


ez a táblázat benne van a könyvben!!


Blokkszavazat + : Anglia & Wales önkorm.
Lengyel szenátust is úgy vál.

Megjegyzés:


Egyéni kerületi
FPTP: a győztes minden tvisz
SMP: Single Member Plurality: egyszerű, olcsó, mert egy forduló... segíti a kormáynalakítást, de sokan elveszik a szavazatukat

Blokkszavazat:
egyben szavazhatunk annyi jelöltre, ahány képviselőhely van... szavazataink száma egyenlő a körzetben kiosztható mandátumok számával...
mint a magyar kislisták: az önkorm választásoknál

Abszolút többségi:
célja az, hogy csak az kapjon, aki többségi támogatást szerez
Kétfordulós:
ha elsőben nincs 50%+1, akkor második ford....
csak az első két helyezett indulhat a másodikon
alternatív:
preferenciális szavazás:többe tis támogatok: ha az első nem nyerne, akkor kit támogatok...addig folytatják a szavzatok hasznosítását, míg vkinek nem lesz absz. többsége... ha nincs absz. többség, akkor a legkevesebbet elértet kiejtik, és a másodlagos preferenciáit felhazsnálják a maradékhoz... folyt, amíg nem okés



Szavazólap - Florida, Palm Beach


egy állam döntött...
"talán más az eredmény, ha az amerikaiak tudják, hogyan kell kitölteni"
Butterfly-típusú...
könnyűűű volt ám elrontani☺
ennek mintájára: labirintusos humorszavazólap:D




Gerrymandering


"eredetileg nem csalási célzattal van, csak trükközés"
USA-ból indult persze, lényege, hogy úgy csoportosítjuk a vál. körzeteket, hogy nagyobb valsz-gel nyerjünk

1812: Elbridge Gerry, Massachusetts:
Gerry-(sala)mandering
ő csinált ilyent☺




Alternatív szavazás - példa

- ez olyan, ahogy leírtam két címmel ezelőtt
ciklus amíg ( valakinek nem lesz 50%+1 )
leggyengébb kiesik, és a lapján jelölt másodlagos preferenciákat osztják szét...
ciklus vége




Aráynos rendszerek


tábla a tankönyvben
legnagyobb téglalap jobbra középen:
/Formulák/

Kevésbé elterjedt: lista nélküli
korlátozott szavazat:
NTV: non transfer vote: nem átruházható:
noha több mandátumos körletben szavazunk, csak egy szavazatunk van
Japán: 1993-ig volt ez... két USA államban ilyen az önkorm
Átruházható:
STV: Single Transferrable Vote
alterral rokon, hogy ez is preferenciális... d eitt többmandátumos körzetek
IRL ML(Málta) AU



Listások:
országos lista, országos mandátumeloszlás: NL, Izrael

területi lista, országos eloszlás: D I S DK
területeken szavazunk, de orszégosan összesítjük

területi lista, területi eloszlás: B GR E P

kétféle elosztási módszer:
legnagyobb maradék:
Hare
Droop
Hagenbach-Bischoff <↓ H
legmagasabb átlag:
Sainte-Laguë
módosított Saint-Laguë
d'Hondt <↓ H




Szavazólapok...


AU, IRL
preferenciálisok





Leggyakoribb formulák


Legnagyobb maradék:
a leadott szavazatok és a kioszthjató mandátumok hányadán alapuló kvóta = 1 mandátumhoz szükséges szavazatszám
kiszámolunk egy kvócienst... hány szavazatra egy mandátum

Hare: legarányosabb:
q=v/m
v: leadott összes szavazat
m: kiosztható mandátum
vi: egy adott pártra leadott szavazatok
mi=[vi/q]
megnézzük, egy párt hányszor érte el a kvócienst...

Droop: q=v/(m+1)
mi=[vi/q]

Hagenbach-Bischoff
q=(v/(m+1))+1

A két szélének az első és az utsó kedvez



Legmagasabb átlag:
osztósorok vannak, és azt nézzük meg, hoyg az egyes pártokra leadott szavazatok számával ezek az osztószámok milyen számokat adnak
D'Hondt: 1; 2; 3; ... n
Sainte-Laguë: 1; 3; 5; 7; ... 2n-1 <↓ hátránya: kedvező a kicsinek, nehezítia kormányalakítást
mód. Sainte-Laguë: 1,4; 3; 5; 7; ... 2n-1

"elaludt? ne bántsák! legyen egy jó napja!"




A választási rendszerek jelentősége


politikailag nem semleges technika: valakinek kedvez mindig

Többségi rendszerek:
közvetlen kapcoslat választó és jelölt között
kétpártosodás, blokkosodás, középre húzás erősítése
többbségi kormányok létrehozásának kedvez:
absz. többség koalíciós, egyszerű többség: egy kormánypárt
aránytalanság: sok elvesztett szavazat

Arányos rendszerek
korlátozottabb választói befolyás a képviselők kiválasztására
pártok integrációja és konvergenciája ellen hat:
markáns profillal is bejuthat valaki, mert a 10% szélsőséges a többségoinél pl. elolvaf
többpárti parlamentek, koaéíciós és/vagy kisebbségi kormányok
a választói akaratot hozzávetőleg arányosabban képezi le




A magyar választási rendszer


Születése
Nemzeti Kerekasztal Tárgyalások: megállapodtak, senki nem tudta, mi lezs jó
sarkalatos törvények
tudatlanság fátyla =y bonyolult kompromisszum; vegyes rendszr

Jellemzői:
386
176 egyéniből
max 152-en területi listáról
min 58 országos (kompenzációs listáról)

kétszavazatos rendszer: egyéni jelölt, területi pártlista
kompenzációs (országos) lista alkalmazása
a három szinten egymásra épülő jelölések + bekerülési küszöb: 5% → szűrő hatás
94ben 4% volt, de akkor félő volt, hogy a Munkáspárt bejut

Felülreprezentált győztes: kormányalakítás megkönnyítése
kárpótolja a második helyezettet, a legkisebbekkel szemben igazságtalan




Egyéni választókerületek


176 egymandátumos kerület, többségi (aránytalan) rendszer
ha első körben nincs absz. többség, akkor második ford..
jelöltség: választhatóság + 750 ajánlószelvény - kopogtatócédula

éérvényesség:
1. fordulóban 50%; másodikban 25% feletti részvétel

eredményesség:
érvényesség + 1. fordulóban abszolút, 2.ban relatív többség

2. fordulós jelöltek:
érvénytelenség: minden első fordulós újra indulhat
eredménytelenség: 15% fölöttiek, de minimum az első 3 helyezett, kiv. visszalépések

Eldönti a választások kimenetelét
az első ford. eredménye a 2. fordulóban megfordítható



Területi listák


max 152 (120-140) mandátum 19 megyében + afővéárosban

Mérsékelten arányos rendszer

Listaállítás: adott T választólerületeinek egynegyedében de minimum kettőben egyéni jelöltet állító pártok

Érvényes: 1. fordulóban 50% feletti, 2.ban 25% feletti részv.

Eredményesség: ha érvényes, akkor eredményes
Hagenbach-Bischoff módszeres kiosztás




Országos listák


58 (70-90)
kompenz. listák
listaállítás: legyalábbb 7 T listával rendslekező pártok

szavazatok: küszöb felettiek töredék és maradékszavazatai

Mandátum a d'Hondt módszererel
részletes kompenzáció



csökken az elvesztett szavazatok száma